1944 őszén 15 ukrán katona vesztette életét Kunhegyes mellett.
A zsidó temető a városi temető mellett, a Dózsa György út végén fekszik. Szabadon látogatható, gondozott sírkert, több száz sírral.
Zsidó mártírok emlékműve
A kunhegyesi izraelita temetőben található emlékmű, melyen a deportálás következtében koncentrációs táborokban mártír halált haltak neve olvasható.
A 20. század áldozatainak emlékművét 1993-ban állította a város. A református templom melletti parkban álló szoborkompozíció Győrfi Lajos szobrászművész alkotása.
Az egyik oldalon az 1. világháborúban elesettek neve olvasható. A források szerint a nagy háborúban 373 kisújszállási esett el Európa különböző frontjain.
A Kossuth Lajos Általános Iskola és Szakiskola főhomlokzatán elhelyezett dombormű az intézmény névadójáról Györfi Lajos szobrászművész alkotása. Kossuth Lajos portréja 1993 óta díszíti az iskola épületét.
1849 tavaszán a város szélén lévő Cserepes csárdát ideiglenes kórház céljára használták. Itt ápolták a kápolnai csata sebesültjeit, akik közül az ország különböző részeiről származók harmincan itt hunytak el, s a katolikus temetőnkben pihennek. A temetőben 1910-ben emelt kőkereszt fém korpusszal azon 30 szabadságharcos sírja felett felállított emlékmű, akik a Kunhegyesen működött tábori kórházban hunytak el 1849. február 14-e és július 4-e között.
Az egykori hadikórház falára 1998-ban került fel az emléktábla. A város szélén lévő Cserepes csárdát ideiglenes kórház céljára használták. Itt ápolták a kápolnai csata sebesültjeit, akik közül az ország különböző részeiről származók harmincan itt hunytak el, s a katolikus temetőnkben pihennek. A 19. században több csárda is működött Kunhegyesen.
A trianoni békediktátum után az Országzászló állítás országos mozgalmához Kunhegyes is csatakozott. 1937 novemberében avatták fel az Országzászlót az akkor községháza előtt, a települést átszellő út mentén. Az obeliszk tetején a Nagy-Magyarország térképét, alatta pedig a felirat: "Egy volt, Egy lesz!" volt látható.
2000-ben avatták fel Czupp Pál Szent István királyt ábrázoló szobrát a református templomkertben.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)
Czupp Pál fafaragó 1956. október 6-án született Kunhegyesen.
=== Forrás: ===
Víg Márta: Kunhegyes első népi iparművésze. In: Kunhegyesi Nagykun Kalendárium, 2008. Kunhegyes : [Kunhegyesi Önkormányzat], 2007. 182. p.
A kunhegyesi Mihály Napi Sokadalom rendezvényeinek egyik látványossága ebben az évben Szabó György Hidra című alkotásának ünnepélyes átadása volt. A város megújuló központjában állították fel 2011. szeptember 24-én a két sárkányt ábrázoló szökőkút-párost.