Kunhegyes

warning: Creating default object from empty value in /data/web/www_zounuk/sites/all/modules/i18n/i18ntaxonomy/i18ntaxonomy.pages.inc on line 34.

Hatházi gettó emléktábla (Kunhegyes)

280 zsidó lakost deportáltak 1944-ben a Kunhegyesi Járás településeiről. A Kunhegyesi vasútállomáson emléktáblát helyezett el 2024. június 16-án a Kunhegyesi, Abádszalóki és Tiszaderzsi Önkormányzat, valamint a Mazsihisz, a Raul Wallenberg Egyesület és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem a Holokauszt 80. évfordulójára emlékezve. A tábla állítását 21 magánszemély is támogatta.

Nemzeti összetartozás emléktábla (Kunhegyes)

1239-ben jöttek be a kunok, és ezen a helyen, Kolbázszék településen telepedtek le.

A nemzeti összetartozás és a kunok betelepülésének emlékére ünnepélyes keretek között avattak emléktáblát 2024. június 2-án Kunhegyes külterületén, a Nagy-Purgány-halmon felállított emlékműnél.

 

Kovács Mihály (1943-2023)

Kovács Mihály 1943. február 27-én született. Szülei kunhegyesiek voltak. Az általános iskolát Tiszaroffon végezte, majd pedig a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumban érettségizett. Színjátszókörökben szerepelt, versekkel, prózákkal lépett fel a rendezvényeken.
Az érettségi után a KISZ Központi Művészegyüttes tagjaként irodalmi színpadokon szerepelt, majd visszaköltözött Kunhegyesre.

Zsinagóga (Kunhegyes)

Zsidó kereskedők már az 1800-as évek elejétől megfordultak a településen. Valós letelepedésük és a hitközség alapjainak megteremtése 1848 után kezdődött. Az 1880-as népszámláláskor 162 zsidót írtak össze. A kunhegyesi orthodox hitközség a karcagi anyahitközség alá tartozott. A hitközség 1871 őszén alakult meg. A legtöbben 1920-ban éltek Kunhegyesen, amikor a hitközségnek 356 tagja volt. 1941-ben 224 izraelita vallású élt a településen.

Batáné Máté Mária

1945-ben született, édesapja szíjgyártó, édesanyja varrónő volt. A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumba járt.
1963 óta volt könyvtáros, először Kunhegyesen, majd 1965-2004-ig a törökszentmiklósi könyvtárban. Munka mellett, levelező tagozaton végezte el az ELTE könyvtár-történelem szakát. 1993-tól 2002-ig a városi könyvtár igazgatója is volt. Nevéhez fűződik a Helyismereti Füzetek, valamint Az idők rianása című, dr. Fehér Imre által szerkesztett Szélpál Árpád emlékkönyv kiadása is.
A Pro Bibliotheca Alapítvány megálmodója, létrehozója és legfőbb mentora volt.

Kunkapu (Kunhegyes)

2020. augusztus 20-án állítottak kunkaput Kunhegyesen a Szabadság téren. A kun népi fafaragó hagyománynak emléket álltó kapu Czupp Pál helyi népi iparművész és Király Ferenc fafaragó közös alkotása, amelyet 120 órás munkával készítettek el.

Forrás:

Nagykunkapitányi emlékkő (Kunhegyes)

2020. szeptember 5-én Kunhegyes adott otthont a Jászkunkapitányok éves tanácskozásának. A rendezvény alkalmából került sor Győrfi Sándor szobrászművész alkotásának, a nagykunkapitányi emlékkő felavatására.

Forrás:

Víg Márta: Jászkunkapitányok tanácskozása Kunhegyesen. Kunhegyesi Híradó (2020.09.)

Kozák Miklós (1924-2020)

Kozák Miklós 1924. szeptember 5-én született Kunhegyesen. 1947-ben vették fel a Műegyetem Kultúrmérnöki Karára, ahol 1951-ben kapta meg mérnöki oklevelét. A mérnöki oklevél megszerzése után az MTA tudományos ösztöndíjasa lett. 
A diploma megszerzése után a Közoktatásügyi Minisztériumban, utána pedig 1953-tól a Műegyetem Vízépítési Tanszékén dolgozott. 1956-ban adjunktusi, 1962-ben docensi, 1969-ben egyetemi tanári címet kapott.

Pókász Endre (1949-2020)

Pókász Endre Jászapátin született. Rokonságban állt családja Kosztolányi Dezsővel. Édesapja, idősebb Pókász Endre (1912-1950) Jászapáti megbecsült művésztanára volt.
 
A magyar-történelem szakos tanár kezdetben Kunhegyesen a gimnáziumban tanított, 1983-ban költözött be Szolnokra családjával. A Pálfy János Műszer- és Vegyipari Szakközépiskola pedagógusa volt nyugdíjazásáig, egy ideig a tagintézmány vezetését is ellátta.

Korom Kálmán (1933-2019)

Korom Kálmán 1933-ban született tősgyökeres mezőtúri családban. A fiúgimnáziumban érettségizett 1952-ben. A Szegedi Pedagógiai Főiskola matematika-fizika szakán tanult tovább.

Kunhegyesen kezdett tanítani. 1956-ban röpiratok terjesztése miatt bevitték a szolnoki rendőrségre. A népbíróság ítélete következtében elbocsátották. Kőművesként helyezkedett el. 1959-ben kapott újra tanári állást a törőhalmi iskolában. Ekkor vette feleségül Szöllősi Margitot is. Utána 6 évig a felsővízközi tanyasi iskolában tanított.

Syndicate content
UMFT