280 zsidó lakost deportáltak 1944-ben a Kunhegyesi Járás településeiről. A Kunhegyesi vasútállomáson emléktáblát helyezett el 2024. június 16-án a Kunhegyesi, Abádszalóki és Tiszaderzsi Önkormányzat, valamint a Mazsihisz, a Raul Wallenberg Egyesület és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem a Holokauszt 80. évfordulójára emlékezve. A tábla állítását 21 magánszemély is támogatta.
1239-ben jöttek be a kunok, és ezen a helyen, Kolbázszék településen telepedtek le.
A nemzeti összetartozás és a kunok betelepülésének emlékére ünnepélyes keretek között avattak emléktáblát 2024. június 2-án Kunhegyes külterületén, a Nagy-Purgány-halmon felállított emlékműnél.
Zsidó kereskedők már az 1800-as évek elejétől megfordultak a településen. Valós letelepedésük és a hitközség alapjainak megteremtése 1848 után kezdődött. Az 1880-as népszámláláskor 162 zsidót írtak össze. A kunhegyesi orthodox hitközség a karcagi anyahitközség alá tartozott. A hitközség 1871 őszén alakult meg. A legtöbben 1920-ban éltek Kunhegyesen, amikor a hitközségnek 356 tagja volt. 1941-ben 224 izraelita vallású élt a településen.
2020. augusztus 20-án állítottak kunkaput Kunhegyesen a Szabadság téren. A kun népi fafaragó hagyománynak emléket álltó kapu Czupp Pál helyi népi iparművész és Király Ferenc fafaragó közös alkotása, amelyet 120 órás munkával készítettek el.
Forrás:
2020. szeptember 5-én Kunhegyes adott otthont a Jászkunkapitányok éves tanácskozásának. A rendezvény alkalmából került sor Győrfi Sándor szobrászművész alkotásának, a nagykunkapitányi emlékkő felavatására.
Forrás:
Víg Márta: Jászkunkapitányok tanácskozása Kunhegyesen. Kunhegyesi Híradó (2020.09.)
Korom Kálmán 1933-ban született tősgyökeres mezőtúri családban. A fiúgimnáziumban érettségizett 1952-ben. A Szegedi Pedagógiai Főiskola matematika-fizika szakán tanult tovább.
Kunhegyesen kezdett tanítani. 1956-ban röpiratok terjesztése miatt bevitték a szolnoki rendőrségre. A népbíróság ítélete következtében elbocsátották. Kőművesként helyezkedett el. 1959-ben kapott újra tanári állást a törőhalmi iskolában. Ekkor vette feleségül Szöllősi Margitot is. Utána 6 évig a felsővízközi tanyasi iskolában tanított.