A bálthelyi Bánó család építette az 1920-as években a kúriát a Tiszaszőlős és Tiszaigar határában elhelyezkedő Bánótanyán.

A zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család tulajdonában volt a pusztapói birtok. A kastélyt (III. kerület 84.) Almásy Dénes emeltette a 19. század első felében. A historizálós és romantikus stílusjegyeket is magán viselő épület vadászkastélyként szolgált. A század második felében már a Herczfelder család tulajdonaként tünteti fel a III. katonai felmérés. A család 1938-ban a Szolnoki Cukorgyár Rt.-nek adta el a kastélyt,a mely bérgazdaságot működtetett Pusztapón.

A bánhalmai kastély magját hídvégi és oltszemi gróf Nemes János építtette 1900 körül. A kápolna vasrácsán az 1901-es évszám és az NJ monogram napjainkban is látható. A századfordulón emelt épület egyszerű kialakítású, historizáló stílusjegyekkel épült. Gazdag, neobarokk architektúráját a pár évvel később végrehajtott átalakítás során nyerte el.

A 18. század elején a roffi Borbély család már birtokos volt Kakatpusztán. 1804-ben Borbély Borbála bizáki Puky Simonnal kötött házassága révén a Puky család birtokába kerültz a napjainkban már nem látható egykori kúria. Nagybányai István 1827-ben vette el Puky Amáliát. Így Kakaktpuszta a Horthy família tulajdona lett. A mai kastélyt nagybányai Horthy Jenő építtette az 1930-as évek végén.

A kastély magját a nagykárolyi gróf Károlyi család emeltette a 18. század közepén a család itteni birtokrészét irányító gazdatiszt számára. A kúria a majorság központjaként szolgált. A Károlyi familía kenderesi birtokait 1778-ban átengedték a Haller-rokonságnak. Gróf Haller Antal kenderesi birtokát elzálogosította 1792-ben. Így a kúria dévaványai Halasy Márton tulajdonába került.

A muraszombathi, széchyszigeti és szapári Szapáry József cs. kir. kamarás, udvari tanácsos Orczy Annával 1830-ban kötött házassága révén szerezte meg a Fegyvernek határában elterülő birtokok jelentős részét. Szapáry József mádosik fia, Iván 1871-ben eladta fegyverneki uradalmát korábbi bérlőjének, a Schwarz családnak, amelynek tagjai a 20. század elejére a település egyik leggazdagabb birtokosaivá váltak.

A nemesi származású Bíró család Fegyverneken és Örményesen is rendelkezett földbirtokkal és kúriával. Az örményesi kastélyépület magját a 20. század elején épült, amelynek architektúrája elsősorban szecessziós stílusjegyeket viselt amgán. A rezidencia főszárnyát az 1920-as években emeletetrépítéssel bővítették. Az emeleti erkély helyén eredetileg egy nyolcszögletes alaprajzú, pártázatos tornyocskákkal övezett, valamint szecessziós ívű oromzattal ellátott erkélyes középrész húzódott.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem birtoka volt Varsány, ahol 1704 és 1706 között vadászkastélyt épített. A szabadságharc bukását követően a Kincstár elkobozta Rákóczi összes birtokát. 1721-ben Csernyánszky Ferenc főtisztviselő vásárolta meg a varsányi kastélyt, aki hamarosan a maróthi Paluska családnak adta tovább. A család egyik leszármazottja, Paluska Julainna fia, nagyményai gróf Koller Ferenc királyi személynök 1781-ben királyi adományként kapta meg a birtokot.

A régi kastély eladása után Orczy Andor új rezidenciáját a Szarvas-ér és Szarvasmalom körüli ligeterdős területen emleltette. A kastélyt övező park tervszerű kiépítésére a 19-20. század fordulóján került sor. Orczy Zsuzsanna 1935-ben eladta a kastélyt az Isteni Megváltó Leányai apácarendnek, amely zárdát, valamint az idős apácák számára otthont és egészházat alakított ki az épületben.