Jászapáti 1848-as katonáinak névsora olvasható az emlékmű két szélén álló műkőtáblákon. Közrefogva Petőfi-szobor (bronz, 96x80 cm). 2000-ben készítette Rajki László szobrászművész a kompozíciót, melyet az államalapítás tiszteletére emelt a település az újonnan kialakított millenniumi emlékparkban.

2012 februárjában állított emléktáblát névadója, Vándorfy János (1866-1912) káplán tiszteletére a Honismereti Szakkör Jászapátin. A római katolikus pap írta meg a település egyháztörténetét. A tábla szentelését Kladiva Imre esperes, címezet kanonok végzete.

Forrás:

1992. május 23-án a Jászapáti Honismereti Szakkör felvette Vándorfy János nevét.

=== Forrás: ===
Suba Györgyné [szerk.]: A jászapáti Vándorfy János Honismereti Szakkör harminc éve. Jászapáti : Jászapátiak Baráti Egyesülete, 2006

Plébános, helytörténész. 1866-ban született Gyöngyösön, 1889-ben lett misés pap, pappá szentelése után 1895-ig káplán volt Jászapátin.

Ez időszak alatt Vaszary Kolos pannonhalmi főapát a Millennium alkalmából valamennyi település monográfiájának megírására tett kezdeményezést. Ezt a feladatot Jászapátin a káplán vállalta magára. Az egyház történeti műve Jászapáti helytörténeti monográfiájaként is szolgált.

A Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium falán található emléktáblát Jászo Fellner Tivadar (1916-1941) hősi halott tiszteletére állították, aki az intézmény növendéke volt az 1941/1942. tanévben. A táblát Tősér János szobrászművész készítette el, amelyen Arany János Széchenyi emlékezet című versének egy sora olvasható:

Képeslap

2. világháborús katonasír Egy Oroszországban hősi halált halt jászapáti katona sírja a helyi temetőben.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

A világégés helyi áldozatai tiszteletére a rendszerváltás után állítottak emlékművet Jászapátiban a könyvtár épülete előtti parkban. A mészkőből készült obeliszk Rajki László (1939-) szobrász alkotását 1991. június 8-án avatta fel Molnár István helytörténész.
 

Zemplénmegyéből Ferencz, János, Antal és Ignácz kapitány Jászapátiba költöztek s 1846. évben igazolták nemességüket. Ignácztól és Antal Teréziától születtek: Gellért-Mihály (1842.) és Eszter-Krisztina (1844.). (1846. év 1404. sz. 2048. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

III. Ferdinandtól 1646. évi nov. 9-én U. András, neje Vincze Anna, fia Lőrincz, testvérei István és Demeter nemeslevelet kaptak a következő czímerrel:
Kékben zöld mezőn 3 fehér liliomot tartó kettős farkú oroszlán; sisakdisz: vörös ruhás kar karddal; takarók: arany-kék. Kihirdettetett 1648. évben, másolata a levéltárban.
(1646. év 2. sz,)
Szenterzsébeten nagyon el volt terjedve a család, 1699-ben György, Balázs, János, az 1724.