A jászapáti temetőben található műemlék jellegű papi sírkő 1779 után készült. A volutás alapzaton lévő R. P. betűk a latin nyugodjék békében rövidítése. A talapzaton díszesen faragott kőkereszt látható korpusszal. A kereszt-szárak végén és tövén lévő rokokó angyalfejek és középen a Mária-szobor gazdagítják a sírkő plasztikáját. Az évszázadok alatt a kő pusztulása miatt az elhunyt nevéből csak egy-két betű olvasható. Valószínű azonban, hogy Littkei Máté jászapáti plébános sírja felett áll, aki 1783-ban hunyt el.

Jászapáti 1759-ben kialakított köztemetőjében 1773-ben építették meg a kálváriát barokk stílusban. A műemlék jellegű szakrális építményt 1809-ben és 1846-ban is megújították. Domb hiányában épített golgotára emelték a kálváriát. A golgota közepén kialakított fülkében egy kisebb oltár található. Kétoldalt íves lépcsősor vezet a kálváriához, ahol a két lator közötti kereszten Krisztus alakja látható. Krisztus lábainál a fájdalmas Szűz Anya szobra áll János evangélista és Mária Magdolna szobrai között.

A barokk stílusú, műemlék jellegű kápolnát 1740-ben építették az 1739-es pestis emlékére. A település szélén, a Heves felé vezető út mellett eredetileg egyedül álló kápolna köré alakították ki a temetőt 1759-ben. A kápolna szentélye félkör alakú, a hajó csehboltozatos.

Képeslap

Jászapátin 1956. október 26-án a gimnázium nagytermében a megyei pártbizottság vezetői gyűlést hívtak össze Kökény István, a járási pártbizottság titkára elnökletével. Megalakult a helyi Munkás-Paraszt-Katona Tanács. Az MPKT elnökségi szervezetében Kökény István, Fehér István, Bolvári Ödön, Ádám János, Csikós Pál, Szigetvári János és Jakab János vett részt. A forradalmi erők létrehozták a forradalmi tanácsot és 1956. október 27-én a tömegtüntetést szerveztek. A szovjet emlékműhöz vonultak és ledöntötték.

Az 1944. novemberi harcok során elesett szovjet katonákat ideiglenesen a huszárszobor két oldalán lévő parkban temették el. Sírjaikat piros fejfák jelölték.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban részt vett jászapáti illetőségű honvédtisztek nyughelye a helyi temetőben.

Kardos Ignácz (1823-1908) hadnagy síremléke

Palotásy János (1821-1878) Jászberényben letelepedett lengyel emigráns család leszármazottja. Gimnáziumi tanulmányai után elkerül a városból, 1848-ban tér vissza a Jászságba, Jászapátin tölti be az aljegyzői tisztséget. Pályáját ettől kezdve kettősség jellemzi, hiszen élete végéig közhivatalnok, ugyanakkor muzikalitása zeneszerzésre, a zenei életben való aktív részvételre ösztönzi. Élete legtermékenyebb időszaka a Jászapátin töltött évek. 1861-től Jászberény lakosa, ebben az évben változtatja meg családi nevét.

Cigányzenész családból származott a jászapáti születésű cimbalomművész. 1886-. február 28-án született Jászapátiban. Körülbelül nyolc-kilenc éves korában ugyanabba a zenekarba vették fel, melyben apja játszott. Első koncertjét a jászberényi Lehel kávéházban adta, majd 14 éves koráig a helyi cigányzenekarban cimbalmozott. 1902-ben elindult a fővárosba szerencsét próbálni.

Rácz Aladár (1886-1958) cimbalomművész emléktáblája.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

2011. június 4-én Trianoni emléktáblát avattak a városháza épületének főhomlokzatán Jászapátiban.

Forrás:

Trianon-emléktáblát [...] = Új Néplap 2011. május 26. 5. p.

Kivonat: a Jászapáti Város Önkormányzati Képviselő- testületének 2011. május 19-i üléséről készült jegyzőkönyvből