Kecskeméten született 1855. november 28-án Hild Károly 1848-as őrnagy gyermekeként, Hild József építész unokájaként. A gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte, majd a pesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán folytatott tanulmányokat. Ezt azonban apja halála után abbahagyta, s katonai pályára készült. 1880-ban kilépett a hadseregből, s civilként érkezett Jászárokszállásra, az anyai házba. Itt találkozott Pongrácz Erzsébet tanítónővel, akivel 1881-ben házasságot kötött. Hamarosan Kolozsvárra költöztek.

Molnár István 1924. december 20-án született Jászteleken. Elemi iskoláit a jászteleki Fügedhalmi tanyai iskolában végezte. Jászberényben járt polgári iskolába. Az Állami Tanítóképző Intézetben végzett 1945-ben.

Jászapátiban kezdett tanítani. 1950-ben megnősült és Jászszentandrásra költözött. A jászszentandrási iskolának 1957-től 1986-ig igazgatója is volt.

(Gyászjelentés - Verseghy Ferenc Könyvtár Aprónyomtatvány-tára)

Dr. Szénássy Barna (1913-1995) 1943-ban került Ungvárról a jászapáti gimnáziumba. Az iskola nagy tudású, kiválóan képzett tanára volt, aki 5 év után került Debrecenbe. 14 évnyi középiskolai tanári gyakorlat után pedig a KLTE-lett tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár.

Forrás:
Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban. In: Zounuk, 1. Szolnok, 1986. pp. 361-396.

Popper István mérnök, a Magyar Aszfalt Rt. megalapítója, számos ármentesítő munkálatot vezetett, valamint sok vicinális vasútvonal épített. Ilyen volt az Újszász-Jászapáti hévvasút megépítése is.

Forrás:
A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Szlávik Dezső 1887. június 14-én született Jászapátiban. A budapesti siketnéma intézet növendéke volt, majd az iparművészeti iskola rézmetszési osztályán folytatta tanulmányait. Később Vágó Pál (1853-1928) növendéke lett. Tanulmányai bejezése után a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatai, valamint a különböző vidéki kiállítások alkalmával is találkozhatott a nagyközönség az alkotásaival.

Legkedvesebb témája a csendélet volt, de festett genreképeket és kompozíciókat is.

Forrás:

Laczkó Béla 1928. január 31-én született Mezőhegyesen. 1951-ben szentelték pappá. Az 1950-es évek végén három évig Jászapátin volt káplán. 1961-ben helyezték Törökszentmiklósra. 1966 és 1970 között Kisújszálláson volt plébános. 1970-ben, már mint esperes, szolgálta újra Törökszentmiklós esperes kerületét. 1977-ben címzetes prépost lett.
A városért tett szolgálataiért 1996-ban Pro Urbe Törökszentmiklós-díjat kapott.
2004-ben vonult nyugdíjba. 2011. május 7-én Törökszentmiklóson került sor gyémántmiséjére. Nyugdíjazása után gimnáziumi évei színhelyére, Pestszentlőrincre költözött.

1986. áprilisában, Rácz Aladár (1886-1958) cimbalomművész születésének 100. évfordulóján leplezték le domborművét a település könyvtárában. A portré Muhari László fafaragóművész alkotása. A megemlékezi ünnepséget a cimbalomművész özvegye Yvonne Barblan is megtisztelte jelenlétével.

Forrás:

Jászapáti 2013. augusztus 20-a alkalmából avatták fel Szent István király és Gizella királyné szobrát. Az István király parkban felállított kompozíció Kligl Sándor szobrászművész alkotása, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A talapzat pedig a helyi Városüzemeltető Kft. felajánlásából készült el.

I. A. [Illés Anita]: Felavatták Szent István és Boldog Gizella szobrát = Új Néplap 24. évf. 194. sz. (2013. augusztis 21.) 2. p.

A Jászság első gimnáziuma Jászapátin jött létre a 18. század második felében. Makfalvi Dósa Pál jászkapitány javaslatára nyílt meg az ún. kétosztályos kisgimnázium 1767. november 5-én. Littkey Máté plébános volt az iskola igazgatója, amelyet 1780-ban, Mária Terézia rendeletére, áthelyezték Jászberénybe. Ez az intézmény volt a jelenlegi Lehel Vezér Gimnázium jogelődje.