Az első világháborúban elesett katonák emléke előtt tisztelgő szobrot 1923. november 11-én avatta fel K. Peths László nemzetgyűlési képviselő. A jászapáti hősi halottainak emelt emlékmű Görömbey Imre (1900-1967) szobrászművész alkotása, amelyet Vágó Pál (1853 – 1928) festőművész, a szoborbizottság elnöke adta át a városnak. A műkőből készült emlékmű talapzatán olvasható a 263 hősi halott helybéli katona neve is.

Király Alajos 1830-ban született Jászapátin. A 18. Attila huszárezredben szolgált. 1850 februárjában besorozták a 12. huszárezredbe. 1852-ben szerelt le.

Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.

Berki István (1917-2001) vezetésével 1976 és 1983 között összegyűjtötték Jászapáti és Jászivány határában az egykori tanyák, kunyhók, itatók, útszéli keresztek, tanyai iskolák adatait. Jelentős szerep játszott a jászapáti Tanyamúzeum létrehozásában. A helyi Vándorfy János Honismereti Szakkör tagja volt.

Forrás:
dr. Suba Györgyné: In Memoriam Berki István = Redemptio 8. évf. 3. sz. (2001. június) 4. p.

Vágó Pál (1853-1928 ) mellszobrát a millenniumi ünnepségsorozat keretén belül avatták fel Jászapátin a festőművész születésének 150., halálának 75. évfordulóján.

2012 tavaszán országzászlót avattak a jászapáti Gróf Széchenyi István Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium fennállásának centenáriuma alkalmából az intézmény parkjában.

Forrás:
Banka Csaba: Centenárium = Új Néplap 2012. április 21. 1. p.

Utassy család régi jászapáti nemesi család volt. Utassy Imre földbirtokos historizáló stílusú kúriája 1910 körül épült. 1912-ben meghalt, és özvegye Horváth Franciska lakta a kúriát és gazdálkodott a birtokon. Az 1940-es évek második felében államosított épületben a termelőszövetkezet irodája kapott helyet. 1980-ban munkásszállót alakítottak ki az egykori kúriában. A rendszerváltást követően magántulajdonba került. De tulajdonosa nem hasznosította, jelenleg üresen áll.

A Horváth család házasság révén szerezett birtokot Jászapátin, amikor Horváth Gábor feleségül vette makfalvi Dósa Petronellát. A család kúriája 1902-ben épült historizáló stílusban. Horváth Gábornak Jászjákóhalmán is volt majorsága. Ott égették ki a kúria építésekor a HG-monogrammos téglákat. Halála után fiatalabb fia, Horváth Miklós örökölte az "öreg kúriát" (István király út 34.).

Özvegy Borbás Istvánné Horváth Terézia 1920 körül építette fel kúriáját a testvérbátyja által örökölt régebbi családi kúria melletti házhelyen. Az új ház és a régi kúria homlokzati architektúrája nagyion hasonló. Fennmaradt a tervező kőművesmesterek neve is. Az épületete Üveges Mihály és fia, Üveges József. Az asztalosmunkákat Tajti Miklós végezte.  A 2. világháború idején német, majd orosz katonai paramcsnokság működött a kúria falai között. Az államosítás után a gimnázium kollégiuma működöt az épületben 2000-ig. A kúria napjainkban üresen áll.

Forrás:

A Dósa család a századok folyamán több kúriát is emeltetett Jászapátin, amelyek közül már csak egy áll. Ezt Dósa János építette a 20. század elején. Fia, Dósa Dezső 1932-es halála után a birtokot Dósa Anna és férje szatmári Katona Antal örökölte. A kúriát a 2. világháború után államosították. Napjainkban a Városi Sportegyesület öltözőként és kiszolgáló épületként használja az egykori lakóházat.

A literáti Vágó család 1803-ban építette a népies klasszicista kúriát. A 19. század első felében Vágó Ignác volt az épület tulajdonosa. A családi rezidencia mellett a 19-20. század fordulóján emeltette műtermét Vágó Pál (1853-1928) festőművész. A 2. világháború után a kúriát államosították. Egy ideig a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) használta. Később a rendőrségi konyhát és lakást alakítottak ki az épületben.