A Szabadság téri parkban felállított díszkút közepén áll Borbás Márton szobrászművész Szélfiú című szobra. A Szélfiú alkotás Kósa Csaba ifjúsági regényének egyik hőse, Garabonciás király egyik fia, akire apjuk a szélfújás tudományát örökül hagyta. A szobor talapzatán található a kút négy kifolyója, amelyet kör alakú medence övez. A csobogót 2010 őszén avatták fel.

A reformáció hatása erős volt Kunhegyesen. A településnek már a 17. század közepén volt református temploma és saját lelkésze. A templommal szemben található parkban avatták fel Kálvin János (1509-1564) szobrát 2009-ben. A reformátor születésének 500. évfordulójára emelt mellszobor Györfi Sándor alkotása.

A hármas határhalom Karcag, Kunhegyes és Kunmadaras földjeinek találkozásánál emelkedik ki. A szép formájú halmot 1982-ben megcsonkították. A halom előterében ma is látható a Hortobágyra vezető hajóút kilométerköve. A halom csúcsán magasságjegy található.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A Bors-halom egy bronzkori tell-telep (lakódomb) Tiszagyenda határában, és Kunhegyestől nyugatra. Az elnevezés a határrész birtokosáról kapta. A Bors család valószínű, hogy a kabar származású Miskolc nemzetség ősei voltak. A halom már az 1521. január 14-i határjárás jegyzőkönyvében is e földrajzi néven szerepel.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A település Kolbász pusztának nevezett délkeleti határában egy nagy méretű, szabályos alakú homokbuckára települt halom található. A halom nevében a törökök elleni harcok emlékét őrzi.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A 2006-ban felavatott emlékművet a református templom mellett állították fel az 1956-os emlékév tiszteletére.Az alacsony talapzaton álló gránitkő kompozíció Györfi Sándor szobrászművész alkotása.

A Szolnok-debrecen közti só szállító útvonal egyik tanúja a Kunhegyes főterén álló egykori sóház. A T-alaprajzú, alápincézett földszintes épület hosszában végighúzódó íves, árkádos tornác nyílásait a jelenlegi, könyvtárrá történő felhasználáskor beüvegezték. Az 1980 és 1981 között történt renováláskor az épület egészére kiterjedő műemléki falkutatás segített abban, hogy a T-alaprajzú épület mindhárom nyeregtetős homlokfalának barokkos, többszörösen ívelt oromzatát sikerült restaurálni és visszaállították a nyílások erdetei osztásrendszerét is.

A Dózsa György úton álló műemlék templomot a szolnoki kamarai ácsmester, Homályossy Ferenc tervezte és építette. Az építkezés a kolerajárvány miatt egy rövid ideig szünetelt. 15 év alatt, 1836-re készült el a klasszicista templom. A főhomlokzat falpilléres tagolású, a hajó három csehboltszakaszos, szentélye egyenes záródású.

A református templom Homályossy Ferenc ácsmester tervei szerint épült 1827-ben. Az klasszicista épület eredetileg egytornyú volt. A két tornyos átépítés Hild József tervei alapján készült 1841-ben Streimelvöger Mihály egri építőmester irányításával. A három hajós csarnoktemplom a klasszicista építészet jeles alkotása három szintes mellékhajókkal, csehsüveg boltozatokkal. A homlokzatán ión féloszlopok hordta háromszögű oromzattal. A templombelső körülfutó karzatok tartóoszlopai a földszinten dór, az emeleten ión stílusúak.

A régmúlt időkben hét szélmalom működött Kunhegyesen. A fennmaradt egyetlen ipari műemlék 1859-ben épült. 1902-ben került Komlósi András tulajdonába és még az 1950-es években is működött. A Komlóssy [Komlósi]-féle csonkakúp alakú szélmalom égetett téglából készült. Eredetileg zsindelyfedésű volt, később műpalára cserélték.