Kassán született 1895-ben, régi bírói családban. Középiskoláit az eperjesi kollégiumban, Munkácson és Mezőtúron járta, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen és a kecskeméti jogakadémián végezte el. Doktorátust és egységes bírói és ügyvédi vizsgát Budapesten tett. A világháborúban, annak kitörésétől végig részt vett és vitézségéért a III. osztályú katonai érdemkereszttel, a Signum Laudisszal a kardokkal, az I. osztályú vitézségi éremmel, a Károly csapatkereszttel tüntették ki.

Mezőtúron született 1890. szeptember 30-án. Iskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte. 1909-ben férjhezment Balogh György pénzügyi tanácsoshoz. 1910-ben kezdett írni. Első írása a Pesti Hírlapban jelent meg. Később írt a Magyarságba karitatív cikkeket és színes riportokat. Első verseskönyve 1920-ban Szeretlek Erdély címen látott napvilágot. 1923-ban a nagyenyedi Bethlen-kollégium kiadásában jelent meg Hullámokon című verseskönyve, majd 1924-ben Erdélyben Háromszéki történetek című ifjúsági elbeszélése.

Mezőtúron született 1907. május 30-án, igen szegény családba. 14 éves korában már kubikosként dolgozott Budapesten. 1925-től 1939-ig kubikosszálláson lakott. 1937-ben kapcsolatba került a népi írók mozgalmával. Ösztönzésükre kezdett publikálni különféle folyóiratokban és antológiákban. 1944-46-ban ismét Mezőtúron élt. 1944 decemberében Erdei Ferenc személyesen léptette be a Nemzeti Parasztpártba, melynek színeiben 1947-ben országgyűlési képviselővé választották. 1950-től 1959-ig a Pest megyei tanács tagja volt.

Mezőtúron született 1914. szeptember 2-án. 1932-33-ban a kecskeméti református jogakadémián, 1933-tól a szegedi egyetemen tanult, 1937-ben a szegedi egyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1938-tól 1949-ig működött a jogi pályán.

Mesterszállás északi határában 1987-ben emelt feszületet a helyi római katolikus egyházközség. Az úgynevezett K. Kiss Mátyás-féle keresztet 2014-ben felújították a mesterszállási Gazdakör elnöke, Nagy Sándor javaslatára. A korpuszt Virágh László mezőtúri festőművész készítette el.

Forrás:

[K. Kiss Mátyás-féle keresztet] = Falufigyelő (2015. január-március) pp. 18-19.

Fabó Zsigmond református lelkipásztor 1937-ben vállalt Kunhegyesen hivatalt. 1938-ban áthelyezik Mezőtúrra segédlelkésznek. Majd 1942-ben - több állomáshely után - lemondva a papi hivatásról a Főszolgabíróságon hivatalnok lett Kunhegyesen. Jogi tanulmányokat folytatott Kolozsváron. 1943-ban visszahívják tanyagondozói lelkészi állásba. Rendszeresen kijárt a kunhegyesi tanyákra istentiszteletet tartani, a tanyasi iskolákban hittant és éneket tanított.

A mezőtúri Nagybolodgasszony templomban keresztelték meg Homoki Nagy Istvánt (1914-1979). 2014 októberében emléktáblát emeltek a helyi születésű természetfilmes tiszteletére. A márványtábla Györfi Sándor szobrászművész alkotása.

Forrás:
[Szilvási Zsuzsa]: Homoki Nagy Istvánra emlékeztek = Új Néplap (2014.10.20.): 5.