Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafa a Felsőrészi Református Temetőben található.

A romatikus stílusban emelt állomásépület a Tiszavidéki Vasút által használt típustervek alapján épült 1858 és 1860 között. Az egyemeletes, három rizalittal tagolt homlokzat 2-7-3-7-2-es nyílásrendel készült. díszítése a rizalitok szélein felfutó falpillérek és az épületen végigfutó ívsoros párkány.

Sajnálatos, hogy a szintén romantikus stílusban épült raktárépületek nem maradtak fenn.

Mezőtúr-Pusztabánrévén áll az 1936-ban emelet műemlék kúria, amelyet Lelbach Irén építetett. 1930 vásárolta meg a birtokot, miután második házassága megromlott Habsburg Albrecht főherceggel. Innen ered a kastély helyi elnevezése is: Hercegasszony- vagy Albrecht-kastélynak (Hercegasszony útja, Tanya u. 2.). A birtok korábbi tulajdonosának neve nem ismert. A földbirtokosnő korábbi roglaticai (Bács-Bodrog vármegye) kúriájának mintájára emeltette itteni kastélyát, amelynek architektúrája kései historizáló, barokk és klasszicista formaelemeket is tartalmaz.

A Szabadság téren álló templomot 1822-ben emelték. A klasszicista műemlék templom egyhajós, egyenes záródású keskenyebb szentéllyel, négy boltszakaszos hajóval. Főhomlokzatán középrizalit négy lizénával és timpanonos oromzattal.

Képeslap

Forrás:

A népies klasszicista kúriát nagykállói Kállay Péter főszolgabíró emeltette 1821-ben. A nagykállói Kállay családtól, akik kiterjedt birtokkal rendelkeztek a település határában, drághszéli Bolváry Antal Mezőtúr polgármestere (1878-1885) vásárolta meg a kúriát 1893 előtt. Az államosítás után zeneiskolát helyeztek el a épületben. 2003-ban a kúriát felújították, és 2004 végén a Túri Fazekas Múzeum költözött a kúria falai közé.

Veress Miklós (1929-2016) keramikus alkotása a Múzeum téren, a Városi Galéria előtti parkban áll. A szoborként megformázott kétfülű kanta, mely a város kiemelkedő fazekas hagyományaira utal. A posztamensen olvasható feliat: A mezőtúri fazekasoknak 1974.  Az izraeliták volt iskolájában nyílt meg  a Túri Fazekas Múzeum gyűjteményét 1983-ban. Ezen épület előtt állt az emlékmű.

A mezőtúri hitközségből az első világháborúban 16-an estek el. Az őszirózsás forradalomnak Adler Jakab malomtulajdonos esett áldozatul. A zsinagógában a világégésben odaveszett mezőtúri zsidó katonák tiszteletére állítottak emléktáblát az 1920-as években. Az emléktáblát a mezőtúri Izraelita Szentegylet állította. A hősi halált halt katonák neve magyar és héber nyelven is olvasható.

Az izraelita hitközség tagjainak önkéntes adományából épült templom. A Múzeum téren álló zsinagóga 1830-ban épült klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, szabadon álló, négyoszlopos, oromzatos épület a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az oszlopok felső részét korinthoszi oszlopfők díszítik. Az oldalhomlokzatot lizénákkal tagoltak.

A Kossuth téren áll a műemlék templom, melyet 1725-ben kezdtek építeni. Majd Hacker József pesti építőmester építi át az akkor már romladozó tornyot. A barokk stílusú háromhajós, csehsüveg boltozatú templom 1788 és 1791 között épül meg. 1816-ban Homályossy (Tunkel) Ferenc tervezi meg a négyoszlopos oromzatú, klasszicista előrészt, mely 1840-es évek közepén készül el. A copf stílusú szószék a templombelső egyik legpompásabb eleme.

1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is.