A 19. század második felében épült a Jókai utcában álló lakóház. Az udvarra néző homlokzatán oszlopos tornác látható. Utcai homlokzata okkersárga színű, az ablaka alul fehérrel keretelt. Az oromzat közepén egy nagy fehér kereszt, mely felett a padlásablakok szintén fehér színnel kereteltek. A vályogház nyeregtetős, cseréppel fedett.

Forrás:
Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.

A Horthy család kriptája 1920-ban épült. Több generáció tagjai nyugszanak itt, így Horthy István - az 1942 nyarán lezuhant repülőhadnagy - földi maradványai is. 1993-ban itt lelt örök nyugalomra vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és felesége Purgly Magdolna, valamint legkisebb gyermekük Ifj. Horthy Miklós is.

A II. ukrán front 1944. októberében több alkalommal csapott össze a német tankokkal Kenderes belterületén. A két hétig tartó harcok során a lakosság súlyos véráldozatokat szenvedett. Október 23-án került a település a szovjet csapatok birtokába. Az összecsapások és a szovjet katonák által elkövetett túlkapások következtében 62 helyi lakos vesztette életét abban a hónapban, asszonyok és gyermekek is. Idegen harctereken és fogolytáborokban is sok kenderesi veszett oda. Valamint a helyi zsidó közösség is nagy veszteségeket szenvedett.

Kenderes-Bánhalmán a Millenniumi ünnepségsorozat keretén belül avatták fel 2000-ben a faragott oszlopot, mely az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak, valamint az 1956-os eseményeknek is emléket állít. A faragott faoszlopon Kenderes címere is látható.

A Városháza bejáratánál található centenáriumi emléktábla.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Kenderesen, Horthy Miklós (1868-1957) szülőhelyén Észak-Erdély visszacsatolása és a kormányzó tiszteletére egy székelykaput állítottak fel 1942. július 30-án a Horthy-kastély mellett. A kapu készítői baróti és környékbeli mesteremberek voltak és a kaput több helyen is felállították az Erdélybe bevonuló magyar csapatok fogadására. A kapu a háborút követően megsemmisült. 2010-ben, egyéves előkészület után Kenderes Város Önkormányzata újra felállította a székelykaput, melynek elkészítésére újból erdélyi mestereket kértek fel.

A kenderesi hősi szobor tervét Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó elképzelései alapján készítette és kivitelezte Erdélyi Dezső, Gerlóczy Gedeon és Schong Antal. A szobor Magyarország védőangyalát ábrázolja karddal és pajsszal a kezében. 1941. június 29-én a kormányzó családja jelenlétében avatták fel az emlékművet.

Plébános, helytörténész. 1866-ban született Gyöngyösön, 1889-ben lett misés pap, pappá szentelése után 1895-ig káplán volt Jászapátin.

Ez időszak alatt Vaszary Kolos pannonhalmi főapát a Millennium alkalmából valamennyi település monográfiájának megírására tett kezdeményezést. Ezt a feladatot Jászapátin a káplán vállalta magára. Az egyház történeti műve Jászapáti helytörténeti monográfiájaként is szolgált.

(debreczeni)
Az újitott nemeslevelet Bethlen Gábor 1611. évi apr. 23-án adta V. de Debreczen Tamás, neje Kovács Katalin, gyermekei György, Miklós, Anna és Erzsébet, testvérei Mihály és Miklós javára a következő czímerrel:
Kék pajzsban 2 griff mellső lábuk karmai közt sisakot tart; sisakdisz: 2 fehér liliom. Kihirdette Biharmegye 1612. évben, másolata a m. kir. orsz. és a hevesmegyei levéltárakban.
(1796. év 379. sz. O. L. Htt. Nob.

III. Ferdinandtól 1639. évi márcz. 24-én nyernek nemeslevelet V.