másk. '''Bagossy'''. A biharmegyei Bagosról származik, innen maradt rajta a Bagossy név. 1747. évben Kenderesen lakik András fia Pál, kinek nemesi voltáról egyetlen tanu tanuskodik. (1747. év 112. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

vezérigazgató * 1888. Jászberény. Iskolái elvégzése után fakereskedéssel foglalkozott, 1913-ban Kenderesen fatelepet létesített, 1920-ban megvette a Szolnoki egyesült gőzfürésztelepet, azt Bakay Gyula rt. címen vezette haláláig. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt a szerb, olasz és román fronton, több kitünt. tulajd. volt. A Keresk. társ. társelnöke, a NEP titkára, a Duna-Tisza fakeresk. körzet alelnöke volt. - Özvegye: ''Ágoston Julia,'' gyermekei: Julia (Bán Imréné) és Gyula.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

'''bocsári,''' ny. várm. árvaszéki ülnök tb. elnök * 1861. Kenderes. 1882-ben lépett a vármegye szolgálatába, 1921-ben vonult nyugalomba. A Várm. kaszinó tagja, a Ref. egyház presbitere. - Felesége: ''Vánky Margit,'' gyermekei: Ferenc (várm. tisztviselő) és Margit (Wack Gézáné).

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

dr. ny. közs. orvos * 1848. Kenderes. Oklevelét 1871-ben Bécsben szerezte, Mezőtúrra. 1872-ben jött, 22 évig volt városi tiszti orvos, majd várm. tb. főorvos, 1907-ben vonult nyugalomba. Az Uri Kaszinó örökös díszelnöke, volt várm. thb. tag, a Népbank, a Tkpt igazgatója. - Gyermekei: Mária (dr. Lukács Imréné), István (dr. kultuszminiszt. helyettes államtitkár).

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

dr. városi tisztiorvos * 1866. Kenderes. Oklevelét 1892-ben Bpesten szerezte, Endrődön volt közs. orvos, 1896 óta Mezőtúr tiszti orvosa. Az Uri kaszinó alelnöke. - Felesége: ''Tóth Mária'', leánya: Ilona.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

dr. városi tisztiorvos özvegye ''heldenherczi Herczmanszky Izabella''. Férje * 1870. Kenderes. 1900-ban telepedett meg Kisujszálláson mint magánorvos, 1910-ben választották meg városi tisztiorvossá. Várm. thb. tag, a Máv pályaorvosa, az OTI, az állami gyermekmenhely orvosa volt. - A világháború alatt a kiskunszállási 100 ágyas hadikórház vezetője volt, megh. 1916-ban túlfeszített munka következtében. A Vöröskereszt hadiékítményes díszérem tulajd. volt. Felesége a Vöröskereszt egyesület elnöknője, a Move helyi csoport s Stefánia egy. ü. v. igazgatója és elnöknője volt; a Vör. ker.

sütőmester * 1911. Kisújszállás. 1929-ben szabadult fel, segéd volt Bpesten, Kenderesen, Kisújszálláson, 1934 óta önálló. Az Ipartestület tagja.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

ny. közs. óvónő. * 1873. Kenderes. Oklevelét Bpesten szerezte. 1892-ben kezdte meg működését Túrkevén, 1934-ben vonult nyugalomba. A Pécsi orsz. kisdednevelési kiállításon kitüntető oklevelet kapott, a város óvodájának létesítése az ő érdeme.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

ny. máv főintéző özvegye * Mezőtúr. Óvónői oklevelet szerzett Bpesten, 6 évig Dévaványán, 1 évig Kenderesen volt óvónő. Férje * 1864. Debrecen. 1885-ben lépett a Máv szolgálatába Munkácson, 1910-ben került Szolnokra, itt számadásvezető, utóbb gyorsárupénztáros, majd raktárfőnök volt; 1922-ben vonult nyugdíjba, megh. 1933-ban. A Szolnoki máv tiszti kaszinó alapító tagja volt.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

földbirtokos özvegye, ny. óvónő. Oklevelét Hódmezővásárhelyen szerezte, 16 évig volt óvónő Kenderesen, férjhezmenetele után vonult nyugalomba. A Rk. nőszövetség pénztárnoka, az úriasszonyok kongregációjának tagja. Fia: Géza az orosz hadifogságban szerzett betegségben hősi halált halt.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.