A bánhalmai kastély magját hídvégi és oltszemi gróf Nemes János építtette 1900 körül. A kápolna vasrácsán az 1901-es évszám és az NJ monogram napjainkban is látható. A századfordulón emelt épület egyszerű kialakítású, historizáló stílusjegyekkel épült. Gazdag, neobarokk architektúráját a pár évvel később végrehajtott átalakítás során nyerte el.

A 18. század elején a roffi Borbély család már birtokos volt Kakatpusztán. 1804-ben Borbély Borbála bizáki Puky Simonnal kötött házassága révén a Puky család birtokába kerültz a napjainkban már nem látható egykori kúria. Nagybányai István 1827-ben vette el Puky Amáliát. Így Kakaktpuszta a Horthy família tulajdona lett. A mai kastélyt nagybányai Horthy Jenő építtette az 1930-as évek végén.

A kastély magját a nagykárolyi gróf Károlyi család emeltette a 18. század közepén a család itteni birtokrészét irányító gazdatiszt számára. A kúria a majorság központjaként szolgált. A Károlyi familía kenderesi birtokait 1778-ban átengedték a Haller-rokonságnak. Gróf Haller Antal kenderesi birtokát elzálogosította 1792-ben. Így a kúria dévaványai Halasy Márton tulajdonába került.

Kenderes-Bánhalma határában fekszik a Kő-halom (tszfm 97,7 méter) a halastó és a Nyugati-főcsatorna között. A halom tetején egykor egy kőépület állt, innen ered az elnevezés.
a tetején hajdan állt egykori kőépületről kapta nevét. A kunhalom eredeti tömegének egy részét elhordták úttöltésnek. Értékes löszgyepe legeltetés következtében eltűnt.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A Hármas-határhalom Karcag, Kisújszállás és Kenderes határainak találkozásánál fekszik. A halom csúcsán magasságjegy található.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Az egykori sóút mellett, a Szolnok-túri-síkon emelkedik a tekintélyes halom. A Kenderes-Bánhalma település határában, a 34. sz közút mellett található halomtest eredetileg közel szabályos kör keresztmetszetű volt. Sajnos a különböző emberi behatások: taposás, földutak, mezőgazdálkodás és bányászati tevékenység miatt jellegét elvesztette. A halom neve birtokosa rangjára utal vissza. Egy 1337-ben kelt birtoklevél említi nevén Losonci Dénes tulajdonaként. 1528-ban hazánkról készült első kézzel színezett fametszet térképén a kunhalmok közül egyedüliként a Bán-halmot tüntették fel.

Fegyvernek, Kenderes és Tiszabő határában található Tinta-halom a környezetéből kiemelkedő, szabályos ívelésű kurgán. Nevét a mellette fekvő Tinta-fertőről kapta. Az erőteljes kotusodás (szerves anyag gyors átalakulása és ásványosodása) miatt a fertő vize gyakran fekete színű volt. Az itt található mocsári növényzet botanikai értéke jelentős. A Tinta-halom a három település határának volt jele.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A kenderesi 1956-os emlékmű a Városi Könyvtár előttii parkban áll a Szent István úton, mely a hevesi Török-Net Kft. kivitelezésében készült el 2006-ban. A keresztet és lánctalpat ábrázoló kompozíció talapzatán Kónya Lajos: A magyarokhoz (1956) című költeményéből vett idézet olvasható: Áldott légy, magyar nép, ki a zsarnok ellen / megkínzott szívedet az utcára vitted."

A műemlék jellegű református templom kereszthajója gótikus eredetre utal, de a belső felújításnál a déli falrészen román stílusú ablakok és ajtó nyomaira bukkantak. Az egykori katolikus templom a török uralom után a reformátusoké lett, akik 1738-ban tornyával együtt átalakították. A torony akkor négy fiatornyos volt és a templomnak festett kazettás famennyezete lehetett. A megmaradt táblák a torony alatti karzaton napjainkban is láthatóak. A toronysisak mai formája 1923-ból való.

A Jókai utcában két városképi jelentőségű lakóház áll, amelyek a 19. századi népi építészet kenderesi emlékei. A nagyobb méretű lakóház a 19. század második felében épült. Említésre méltó a festett utcai homlokzat nap- és hold ábrázolással, kereszttel és keretezett falmezőkkel. Az udvari részen mellvédes tornác található, szögletes téglapillérekkel, zárt tornácvégekkel. A nyeregtetős épület cseréppel fedett.

Forrás:
Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.