Kenderesen született 1906-ban. A 2. világháború után szociáldemokrata képviselőként tagja volt az 1945. február 9-én megalakult a nemzeti bizottságnak Tiszaroffon. 1961-ban kezdett dolgozni a tiszaroffi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet fiókkönyvtárában. 1972-ban Miniszteri Dicsérő Oklevelet kapott.

Dr. Kormos László lelkész 1944 és 1959 között Kunmadarason teljesített szolgálatot. Számos tanulmányt írt a település történetéről. Párt is Kunmadarasról választott magának. Papp Ilona Mária, a helyi gyógyszerész lánya lett a felesége. A település 2015-ben posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki.

Forrás:

Dr. Kormos László emlékezete = Madarasi Krónika (2015. április): 8.

Nász Imréné Gyürky Zsuzsanna 1934. július 18-án született Szegeden. Az Állami Tanítóképző Intézet és a szegedi Tanítóképző Főiskola elvégzése után 1954-től matematika-fizika szakos tanárként működött. Tanított a kenderesi és a tószeg általános iskolában, majd Újszászon helyezkedett el. Számos kitüntetéssel ismerték el pedagógusi munkáját. 2014-ben hunyt el.

Forrás:

Bognárné Simon Klára: Búcsú Nász Imréné Zsuzsika nénitől. Újszászi Híradó (2014.10.): 11.

Vitéz Házy László, Kenderes

Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Vitéz nagybányai Horthy Szabolcs 1873. január 28-án született Kenderesen.

Középiskolai tanulmányait a soproni főgimnáziumban és a debreceni kollégiumban végezte. Az érettségi vizsga után a berlini egyetem jogi karán tanult, végül 1900-ban Kolozsvárott szerzett államtudományi doktorátust. Közigazgatási pályáját Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében kezdte mint joggyakornok. 1901-tól már szolgabíró a Tiszai és a Jászsági alsójárásban. Édesapja, id. Horthy István halála után azonban lemondott állásáról. 

Karcsay Gyula 1869. április 7-én született Kenderesen. Budapesten szerzett jogi diplomát. Tanulmányainak befejezése után 1891 és 1893 között ügyvédjelölt volt, majd a szolnoki járásbíróság szolgálatában joggyakornok lett.
1895-ben Budapestre helyezték törvényszéki jegyzőnek, majd még ugyanebben az évben albíróvá nevezték ki Szolnokra. 1907-ben törvényszéki bíró lett. 1912-ben Budapestre helyezték át, ahol táblabíró lett három év múlva. Ekkor kapta meg a kúriai bírói címet is. 1923-tól lett a Magyar Királyi Kúria bírája.

Forrás:
A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

2012. szeptember 2-án Horthy Miklós (1868-1957) újratemetésének emlékére, valamint Horthy István (1904-1942) hősi halálának évfordulójára emlékezve avatták fel Horthy István mellszobrát a Horthy család kriptájánál. A szobor leleplezésénél jelen volt az adományozó Zetényi Csukás Ferenc, valamint ifjabb Horthy István (1941-) és felesége.

Forrás:
Rimóczi Erzsébet: Horthy Istvánra emlékeznek = Új Néplap 2012. augusztus 10. 5. p.

A napjainkban lakóházként funkcionáló külterületi épület a helyi hagyomány szerint eredetileg a nagybányai Horthy család kúriájának épült. A ház a kor stílusjegyei alapján a két világháború között alakíthatták át népiskolává.
A szabadon álló, földszintes épület L-alaprajzú. Homlokzatain napjainkban néhány szecessziós jellegű díszítőelem még látható. A homlokzatokat átalakították. Az eredeti nyílászárókat kicserélték. A jobb szélen rizalit lép ki a falsíkból. A rizalit felett faltükörrel díszített oromzat.

Forrás:
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.

A Magyary-Kossa család bánhalmi rezidenciájának magja Magyary-Kossa István nevéhez fűzödik, aki 1855-ben vette feleségül nagybányai Horthy Jolánt. Ezután fogott a kúria építésébe. Az államosítást követően értelmi fogyatékos betegek számára otthont hoztak létre az épületben. A bánhalmai intézmény napjainkban a Fenyves Otthon nevet viseli, és továbbra is értelmi és más fogyatékosságban szenvedő felnőtt betegek ápolást végzi.

A kúriát a 19. század elején kisszeniczei Szeniczey család építtette klasszicista stílusban. Szeniczey famíiliától  a Bolzákhoz került, amikor gróf Bolza Géza feleségül vette Szeniczey Ilonát 1894-ben. A Bolza család kenderesi kúriája 1918-ban paczolai báró Hellenbach Gottfried tulajdona lett Bolza Mária Klárávalkötött házasság révén. A Hellenbach-kúria az államosítást követően pártháznak adott otthont. Később kultúrházat, majd szolgálati lakásokat alaktottak ki benne.