Az 1724. évi nemesi investigatió alkalmával János tiszafüredi lakos felmutatja a Lipót király által 1663. évi 23-án V. Mihály és Tamás, továbbá''' Csongrády''' Ferencz, ennek neje '''Olasz''' Anna, leánya Klára részére adományozott s Borsodban kihirdetett armalist.
Azt állitja, hogy ő Tamásnak a fia, de hitelt érdemlő bizonyitékot nem hoz fel.
1742. évi tanúvallomások szerint a nemességszerző Mihálytól származtak
János és István,
az előbbitől István átányi,
az utóbbitól szintén István szendrői lakosok.
István átányi lakos fiai voltak István és János. (1742. év 151.

(debreczeni)
Az újitott nemeslevelet Bethlen Gábor 1611. évi apr. 23-án adta V. de Debreczen Tamás, neje Kovács Katalin, gyermekei György, Miklós, Anna és Erzsébet, testvérei Mihály és Miklós javára a következő czímerrel:
Kék pajzsban 2 griff mellső lábuk karmai közt sisakot tart; sisakdisz: 2 fehér liliom. Kihirdette Biharmegye 1612. évben, másolata a m. kir. orsz. és a hevesmegyei levéltárakban.
(1796. év 379. sz. O. L. Htt. Nob.

Szatmármegyei család, melynek nemessége 1793. évben lett legfelsőbb helyen igazolva.
(K. K. LVII. 313.)
A nemességszerző Mihálytól származtak II. Mihály és I. János.
II. Mihály fiai voltak:
1. III. Mihály,
ezéi I. Ádám tokaji lakos és V. Mihály nagykárolyi lakos,
ez utóbbiéi pedig VII. Mihály és III. János;
2. I. Ferencz, ezé István tokaji lakos,
ezéi VIII. Mihály és II. Ádám;
3. I. István,
ezéi a) Mátyás ráczfejértói lakos,
ezé II. György,
b) II. János,
ezé IV. János.
I. János fia volt IV. Mihály ezéi:
1. I. György sámsoni lakos,
ezéi a) V. János, ezéi VII. János és X.

Egy másik Várady család is élt megyénkben.
A XVIII. század elején már Dévaványán lakott Pál.
Bizonyára ennek fia volt az 1754/5. évi összeirásban előforduló György s talán az utód nélkül maradt ama Zsigmond is, aki''' Decsey''' Ráchel nevű felesége jogán Tiszafüreden és Pusztakócson volt birtokos.
Az emlitett Györgytől származott Demeter (sz. 1752.),
ettől és '''Kémeri''' Annától István (n. Fekete Rebeka), Bálint és Mihály (sz. 1785. + 1851.

másk. '''Fazekas'''
1768. évben Márton fia György fia János sztarnai származású tiszaigari, majd tiszafüredi lakos Gömörmegye bizonyitványával igazolja nemességét. (1768. év 219. sz. 360. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

III. Károly 1714. évi márcz. 4-én nemesitette meg T. Györgyöt, Bélát és Istvánt, továbbá György nejét Hegedüs Ilonát s fiait Mátyást és Mártont, Béla nejét Farkas Ilonát s fiait Gergelyt és Jánost.
A nemeslevelet még azon évben vármegyénkben hirdettették ki.
(1714. év 43. sz. 561. jkl.)
Az 1724. évben füzesabonyi lakosok voltak.
I. Györgynek és Hegedüs Ilonának az armalisban megnevezett s utódok nélkül elhalt Mátyáson és Mártonon kivül még egy fiuk volt, II. György (sz. 1716.), kitől és Kovács Ilonától származott I. Mihály (1753. Dormánd), ennek fia volt Bodó Erzsébettől III. György (sz.

A Borsodmegyében 1632. év folyamán kihirdetett nemeslevelet II. Ferdinandtól 1631. évi decz. 7-én Szevötes Gergely, neje Major Margit, fivérei Péter, Mihály, ennek neje Czika Anna s gyermekei Máté, Mihály, István, János kapták a következő czímerrel:
Kékben zöld alapon vörös ruhás, sárga csizmás, 3 darutollal diszitett kalpagos fiatal harczos két kezében lövésre kifeszitett ijjal; sisakdisz: a pajzsalak; takarók: vörös-kék mindkét részen.
Az eredeti armalis Péchy Gábor alispán hátrahagyott irásai közt volt s onnan 1814-ben megyénk levéltárába került.
(1814. év 267. C. sz. 280.

III. Ferdinandtól 1656. évi decz. 6-án nyerte 1657-ben Borsodban kihirdettet armalisát.
A czímerszerzők Szép György, Mihály, Péter, István, Pál, Miklós és Demeter, továbbá Fekete Benedek, fia János, nemkülönben Molnár Mihály, fiai Márton és Gergely, végre Nagy Mihály voltak.
A XVII. század közepén Apczon volt birtokos, a XVIII.

(szeleczi és boczonádi nemes és báró)
Első ismert őse csarnovai Wajszko Mátyás a XV. század elején a bodrogmegyei Vajszka községből a zólyommegyei Szeleczre költözött, ott birtokokat szerzett s azokra Hunyadi Jánostól megerősitő levelet is nyert.
Egyik későbbi utóda Tamás 1560-ban királyi megerősités mellett nádori donatióval nemesi udvartelket kapott Szeleczen s felvette a Szeleczky nevet.
(N. J. X. 577. Gömörm. monogr. 657. Siebm. 624.)
1727. okt. 22. Márton nejével Sokoray Erzsébet-Magdolnával bárói rangot nyert.
(K. K. XXXVI.

Eredetileg Sárosmegyében lakott, ott lett kihirdetve azon armalis, melyet II. Ferdinandtól 1631. évi május 23-án Szegő János, Jakab és Mátyás testvérek nyertek.
1724-ben a borsodmegyei Csáthon tünt fel Mátyás mint adományos nemes. Ennek fia Mátyás már Tiszafüreden halt meg ugyancsak Mátyás nevű fiút hagyván hátra, a ki János nevű fiával 1793-ban hirdettette ki nemességét.
(1793. év 609. jkl. 1792. év pp. 2414. C. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.