Vitéz Gávay György Tiszafüred

Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Vitéz Bogáromi Zoltán

Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Bobory György 1883. február 1-jén született Jászberényben. Szülei Bobory György (1840-1896) és Graefl Gabriella (1852-1939). Középiskoláit Debrecenben és Kassán végezte. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát 1906-ban.

Vitéz Barkóczi Lajos Tiszafüred
Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Bozga Kovássy Kálmán 1873. április 14-én született Tiszafüreden régi nemesi családba, amely 1600-ig tudja kimutatni nemességét. Középiskoláit Debrecenben végezte. Selmecbányán a bányászati és erdészeti főiskola növendéke volt. Önkéntes éveit a debreceni 2. honv. husz. ezrednél töltötte. Pályafutását Máramarosszigeten kezdte mint a m. kir. erdőigazgatóság díjnoka, később erdészjelölt, majd végül erdész és főmérnök lett Máramarosban. 1919-ben a románok kiutasították a fiatal erdőtanácsost.

Hódosi Kovách Géza földbirtokos, háztulajdonos, nyug. földmiv. min. tud. mezőgazdasági kísérletügyi adjunktus 1878. szeptember 1-jén született Tiszafüreden.
Az ősrégi nemesi család sarja Keszthelyen végezte el az akadémiát 1904-ben. A buadpesti I. h. tüzérezrednél teljesített katonai szolgálatot. Polgári érdemrenddel tüntették ki.
Heves vármegye társadalmi életének jelentős személye volt. A vármegye és Tiszafüred képviselő-testületének is tagja volt.

Forrás:
A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Onody Kálmán királyi közjegyző 1868. augusztus 16-án született. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. 1926-ban lett Tiszafüred közjegyzője.

Forrás:
A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Werner Adolf Vilmos Tiszafüreden született 1867. május 14-én. 1890-ben szentelték pappá. A székesfehérvári ciszterci gimnázium tanárává nevezték ki. 1895-ben Egerbe helyezték át. 1904-től a bajai rendház főnöke lett. Két évvel később megalapított a bajai Szabadliceális Egyesületet. 1917-től perjel és az egri gimnázium igazgatója lett. 1921-ben tankerületi főigazgatóvá nevezték ki. 1924-ben apáttá választották és a pápa a violaszínű zuchetto és birretum viselésének engedélyezésével tüntette ki. A nevelésügy terén szerzett érdemei elismeréséül a Kormányzó 1929. október 26-án a II. o.

Gulyás Júlia hölgyhonvéd Karcagi születésű hölgy, aki férje - Zábráczky János - után ment a frontra. Férfiruhában beállt a seregbe. Miután férje elesett a piski csatában, a fiatal özvegy egyre vakmerőbb tettekre vállalkozott. A tiszttársai által Zábráczky Gulyás Gyula néven ismert nő a kápolnai ágyútűzben megsebesült. Tiszafüredre, Szolnokra majd Albertisára ment seregével, ahol kórházba került üszkösödött sebével. Felgyógyulása után az aradi tüzérekhez vezényelték. Péterváradon a fogságban lepleződött le kiléte.

Forrás: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.