A millecentenárium tiszteletére avattak kopjafát a tiszatenyői községháza udvarán 1996 októberében. A kopjafát Kripta József helyi fafaragó készítette.

Szabados Ferenc (1913-1942) Bükről származott. Kőszegen szerzett tanítói végzettséget 1935-ben.

Tanulmányai befejezése után Pusztatenyőre, az itteni állami népiskolába helyezték.

Szabados Ferenc (1913-1942) a pusztatenyői állami népiskola pedagógusaként vonult be katonának 1942 tavaszán, majd a doni hadműveleti területén, Perezsajánál 1942. szeptember 2-án hősi halált halt. A tiszatenyői tanító emléktábláját 1943-ban avattak fel az akkori iskola falán. 1999-ben az iskola újraépítésekor lekerült a márványtábla az épület faláról. 2015. augusztus 30-án avatták újra a Szent István Általános Iskola homlokzatán.

Pusztatenyőn (ma Tiszatenyő) született 1894. január 1-jén. 1914-ben kezdte színészi pályáját. 1927-ben szerepelt az Aggyisten, Biri! című némafilmben, 1933-ban A bor című hangosfilmben.

Forrás:
Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, 2006.

A 2002 őszén felavatott Szent István parkban álló történelmi emlékfal Magyarország legfontosabb eseményeit és kiemelkedő alakjait jeleníti meg. A település lakó méltó helyen emlékezhetnek meg nemzeti ünnepeink alkalmával.

Az emlékfal két oldalán zászlórúd

Tiszatenyő első köztéri szobrának felállítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A Szent István szobrot a Szent István Általános Művelődési Központ udvarán avatták fel, melyet Varga Gábor szobrászművész készített. A szobor talapzata: gyöngyössolymosi kőszikla, rajta kovácsoltvasból Szent István pecsétje. Szent István alakja életnagyságú, palástban, fején a szentkoronával, kezében a koronázási ékszerekkel: a jogarral és az országalmával. A műalkotás magas tüzű bronzmázzal bevont pirogránitból készült.

(zsadányi és törökszentmiklósi)

gyári munkavezető * 1888. Törökszentmiklós. Mezőgazd. szakiskolát végzett. Dolgozott Pusztatenyőn, Pusztapón, Cibakházán, Törökszentmiklóson, a Lábassy-ekegyárban, 1919 óta a Martfűi téglagyár rt.-nál munkavezető. - A 3. h. gy. e. kötelékében a világháborúban 4-szer sebesült, bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: ''Csurgó Erzsébet'', gyermekei: János, Ilona, Róza és Mária.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.