A tiszaderzsi kúriát losonczi Lossonczy Mihály miniszteri tanácsos, a Lipót-rend lovagja emeltethette klasszicista stílusban a 19. század közepe táján. Lossonczy Mihály egyetlen gyermeke, Lossonczy Amália 1880-ban szilasi és pilisi Szilassy Istvánnal kötött házasságot. A kúria volt a környékbeli vadászatok központja. A hagyomány szerint nagybányai Horthy Miklós kormányzó is megfordult itt több ízben. Szilassy László versenylovakat és agarakat is tartott. Az 1930-as években a kúriát felújították, egy ma is meglévő virágtartó alján az 1918-as évszám olvasható.

A kúria magját a Tiszaderzsen 1728-tól több birtokrészt megszerző roffi Borbély család emeltette intézői lakás céljából. Ezt az épületet bővítették kúriává.  Három építési fázis nyomai figyelhetők meg az épület architektúráján.. A kúria a 20. század elején a família egyik nőtagja, Borbély Etelka házassága révén losonczi Lossonczy István tulajdonába került. 1922-től felesége tiszaderzsi birtokán gazdálkodott, ahol korszerű öntözéses mintagazdaságot létesített.

2007. október 19-én avatták fel az 1956-os forradalom tiszteletére állított emlékművet a Fő úton. A zászlórúddal együtt kialakított parkosított területen egy faragott terméskőn réztábla. Az emléktábla felirata:
"Miért, hogy meghasadt az égbolt.
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”
Márai Sándor: Mennyből az angyal
Az 1956-os forradalom
és szabadságharc
tiszteletére állíttatta
Tiszaderzs emlékező közössége, Polgári Magyarországért Alapítvány

A Fő úton álló népies barokk kúriát Borbély Sámuel építette fel 1750 és 1756 között. A kúriát a 19. század első felében átalakíthatták. A 2. világháború után államosították az épületet, amely a helyi termelőszövetkezet gondozásába került át. 1952-ben az általános iskola kapott benne helyet, amely az épület átalakítását hozta. 1990-ben az iskola új épületbe költözött. Az önkormányzat egy magánszemély részére értékesítette az egykori kúriát, amely jelenleg lakatlan. A kúriához tartozó park és gyümölcsös kert területét felparcellázták és beépítették.

Egy Árpád-kori templom romja áll Tiszaderzs szélén, mely a 13. században épült román stílusban. A téglából emelt domonkos rendi Mária-templomot 1706-ban égették fel a Rabutin-féle hadjárat idején. Homlokfal íves kapuja és az északi fal kis része őrzi a középkori téglaépítészet emlékét.

Hrábovszky György honvéd alezredes, a szabadságharc tisztje a tiszaderzsi temetőben nyugszik. 2001 tavaszán egy lelkes történelem tanárnő kezdeményezésére - a használaton kívüli, ún. zsidó temető területén fellelt - sírt rendbe hozták. Azóta folyamatosan gondozzák és minden évben az általános iskola szervezésében kerül sor a sír megkoszurúzására. A sírt 2006-tól a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

A Fő út 26. szám alatt álló egykori iskolaépület - jelenleg Idősek Otthona - főhomlokzatán található a centenárium évében emelt emléktábla.

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

A Közösségi Ház és Könyvtár szervezésében kerül sor a millenniumi ünnepségsorozat keretében 2000-ben felállított emléktábla koszorúzására minden évben augusztus 20-án.

1937. július 4-én leplezték le a Nagy Háborúban elesett katonák emlékművét Tiszaderzsen. Az avatási ünnepséget József főherceg is megtisztelte jelenlétével. Az emlékmű 3,5 méter magas. A műkőből készült oszlopon egy bronz dombormű látható, amely lovas huszárokat ábrázol. Alkotóként Kisfaludy Stróbl Zsigmondot tüntették fel.

(széki)
Vármegyénk ezen tekintélyes birtokos családjának emlékét Széky Mihályig (Michael '''de Zeek''') tudjuk felvinni, a ki 1445-ben mint hevesi szolgabiró müködött közre annál a beiktatásnál, melyet a budai káptalan Visontán és Karácsondon nánai Kompolt János javára teljesitett.
(O. L. D. L. 24534.)
Egyik utódát pedig, Mártont, II. Ulászló király Zwch (Szúcs) birtok határjárását illetőleg kiadott oklevelében királyi emberként nevezi meg.
(Haz. okmt. 443. l.)
A XVI.