1931-ben született Keresztesi József. 1958-ban került iskolaigazgatóként Jászfényszarura. 1972-ben megszerezte ének-zene tanári oklevelét. Vezetésével 1976-ban alakult meg a jászfényszarui népdalkör.

1996-ban nyugdíjba vonult. Zenepedagógiai tevékenységét azonban ezután is folytatta. 2012-ben elvállalta a városi énekkar vezetését.

Jáger Franciska szegény parasztcsaládban született 1926-ban Jászfényszarun. Szülei: Jáger Márton és Sorbán Mária. 12 évesen Pécelre kerüét cselédlánynak, majd a szülei hazahívták, hogy a bérelt földönjükön dolgozzon. 1953-tól gyermekvédelmi felügyelőként dolgozott. 1966-ól a községi, majd 1970-től a nagyközségi tanács és a végrehajtó bizottság tagja volt. Elősegítette a Budapesti Kalapgyár telephelyének létrehozását Jászfényszarun. Tagja volt a Fényszaruiak Baráti Egyesületének.

Bartus Pál 1946-ban született. Kereskedő családból származott.  A magyar szövetkezeti mozgalom legendás alakja volt az ÁFÉSZ-rendszer, majd a Coop csoport vezetőjeként Jászfényszarutól, Jászberényen át Budapestig, és a nemzetközi szövetkezeti mozgalomig vezetett a karrierje.

Iskolát és kutatóintézetet teremtett. A kecskeméti ÁFEOSZ Kereskedelmi Szakközépiskola ma az egyetlen az országban, amely egy országos szövetség tulajdona, ráadásul Magyarország egyik legjobb középiskolája.

Kiss József 1924. szeptember 10-én született Jászfényszarun Kiss József és Cserháti Ilona gyermekeként. Az elemi után a hatvani polgári iskola tanulója lett. A jászberényi tanítóképzőben 1946-ban szerzett tanítói képesítést.

Csikós Ferenc 1929. augusztus 11-én született Jászárokszálláson középparaszti családban. Gyöngyösön a mezőgazdasági római katolikus iskolában 1948-ban tett érettségi vizsgát 1948-ban. Szülei földjén gazdálkodott, de kuláklistára került. Munkaszolgálatra vitték, egészségügyi állapota megromlott. Leszerelése után a Jászárokszállási asztalosipari szövetkezetben helyezkedett el, mint segédmunkás.

Jászberényben született 1895-ben, és 1919-ben szentelték pappá. Detken, Arlón, Bodonyban, Kunszentmártonban, Miskolcon káplán, majd Rakamazon, Büdszentmihályon, Tibolddarócon plébános volt. Nádudvaron 1941-től volt plébános.

Sándor Gyula 1934. július 19-én született Jászárokszálláson. Egerben szerzett diplomát történelem-földrajz szakon. Később mygar nyelv és irodalom tanári képesítést is szerzett.

1954-től Jászfényszarun tanított, majd három év múlva Jászárokszállásra helyezték. Innen a nagybátonyi ipari szakmunkásképzőbe, majd a feldebrői általános iskolába került. 1980-ban Vecsésre került, később pedig több budapesti általános iskolában tanított. 1992-ben vonult nyugdíjba.

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete kezdeményezésére avatták fel 2016. december 3-án, Zsámboki Zoltán (1926-1994) iskolaigazgató születésének 90. évfordulóján, az Igazgatók emléktábláját a jászfényszarui Nagyiskola emeleti előterének falán.

A táblával a település alapfokú iskoláinak szolgálatában ált egykori pedagógusok, intézményvezetők emléke előtt kíván emlékezni az utókor.

Forrás:

1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található 2585/1949.