Helyismereti wiki oldalak

Gaál Karolina (1825-1907)

Gaál Karolina 1825. szeptember 29-én született Tiszainokán. Szülei: Gaál Pál jegyző és Vörös Julianna. Később a család Kenderesre került. Miután az édesapja elvesztette állását, leánya rokonokhoz kerül Vácra. 1852-ben ment feleségül Vörös László mérnökhöz. A férj 1886-ban bekövetkezett halála után lányukkal, Juliannával élt visszavonultan Vácott.

Orczy Lőrinc (1718-1789)

Orczy Lőrinc 1718-ban született. Szülei: Orczy István jászkun főkapitány, akirályi tábla érseki bírája és dolhai petrovai Petrovay Zsuzsanna. Iskolát Pesten, Nyitrán, Gyöngyösön és Budán végezte. 1743-ban huszárkapitány lett. 1740-ben nősült meg. Felesége Podmaniczky Judit. Gyermekeik: Anna, Zsuzsanna, József, László. Első felesége halála után újranősült. 1759-ben vette feleségül báró Laffert Anna Máriát, akitől két gyermeke született: István és Teréz.

Bika Szálloda (Tiszafüred)

1890-es évek elején Tiszafüred lakossága kezdeményezte egy, az utazóközönséget kiszolgáló szálláshely építését. Kovách György, a város akkori főbírája megvásárolta az egykori Vörös Ökör nevű vendéglő földszintes épületét és egy emeletessé alakította át. Az átalakítás tervei a budapesti Gerster és Rössler építkezési vállalatnál Stegmüller Árpád közreműködésével készületk el.

Pákász-emlékmű (Szolnok)

Nagy Kristóf kecskeméti szobrászművész és Kalmár Sándor fafaragó népművész készítették el a hajdani Tisza menti pákászok faemlékművét. A körülbelül 4 méter magas ágasszerű fán az eredeti pákászcsónak mását helyezték el jelképezvén a Tisza mentén levő emberek vízhez kötődő életét. Az alkotást a Milléren, a vízügyi múzeum szomszédságában állították fel 1981 nyarán.
Az alkotás az Országos Természetvédelmi Hivatal engedélyével Tiszasülyön kivágott tölgyfából készült, amelyet egy vízitúra alatt munkált meg a kért művész.

Honfoglalás-emlékmű (Kunszentmárton)

1996. szeptember 15-én avatták fel Kunszentmártonban a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készített szoborcsoportot. Az Epres-kertben leleplezett fafaragás Virág János népművész alkotása.

Forrás:

Szoborcsoport-avatás az Epres-kertben. Jászkun Krónika (1996.08.13.): 12.

Viszlay Ernő-emléktábla (Szolnok)

1922-ben emléktáblát avattak a szolnoki IV. kerületi Ujvárosi állami elemi iskola épületében egykori tanítója, az első világháborúban hősi halált halt Viszlay Ernő (1876-1916) emlékére. Az emléktábla jobb sarkában a magyar címer és alatta a nemzeti zászló, kard, puska, fokos, sisak és trombita, mint harci jelvények voltak láthatók. A tábla homlokzatán kereszt állt, rajta a kehely és ostya. Bal sarkában a tudomány és művészet angyalát ábrázolták fáklyával a kezében.

Kuncze Imre (1934-1911)

Kuncze Imre 1834. március 2-án született Törökszentmiklóson. Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön végezte. 1849 januárjában az 1. honvéd tüzérszázadhoz került. Fogságba esett.

1851-ben a törökszentmiklósi járásbírósághoz került. 1854-ben Mezőtúrra, majd egy évvel később Tiszainokára került. 1860-ban Törökszentmiklós főjegyzője lett. Egy évvel később a helyi gazdasági egylet titkárává választotta. A jegyzők közössége 1881-ben az országos jegyzői egylet elnökévé választotta.

Fridvalszky Loránd (1923-1994)

Fridvalszky Loránd 1923-ban született Szolnokon. 1941-ben érettségizett a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Biológiai tanulmányait a kolozsvári egyetemen kezdte, majd Budapesten szerzett középiskolai tanári oklevelet 1948-ban. 1950-ben természettudományi doktorrá avatták.

1948-tól a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Növénytani Intézetének munkatársa lett. 1960-ban a biológiai tudományok kandidátusi fokozatát is megszerezte. 1973-tól a Növényszervezettani Tanszék vezetője volt.

Centenáriumi emléktábla (Mezőtúr)

1897. szeptember 27-én kezdődött meg a tanítás a mezőtúri Állami Felsőbb Leányiskolában. A jogutód, a Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 1997-ben emléktáblával ünnepelte az intézmény fennállásának 100. évfordulóját.

Az ünnepséget Teleki Judit, Teleki Blanka egyik leszármazottja is megtisztelte jelenlétével.

Forrás:

Tarpai Zoltán: Ma száz esztendeje [...] Jászkun Krónika (1998.09.27.): 1.