1930. június 29-én avatták fel a jászkiséri hősi emlékművet, amelynek leleplezésénél Hothy Miklós kormányzó és felesége is jelen voltak. A bronzszobor Telcs Ede (1872-1948) szobrászművész, a hartaszti kő lábazat pedig Andreotti Géza kőfagaró alkotása. A talapzatot Kotál Henrik (1874-19?) építész tervezte. A kompozíció Hungáriát ábrázolja, amint egyy elesett katonát emel fel, a másik kezében pedig egy babérkoszorút tart. A talapzat hátsó oldalán található márványtáblán a helyi hősök neve áll. Elöl pedig a Nagy Háborút jelző évszám alatt a Szózat egy sora olvasható: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért". Az emlékművet 16 oszlopon függő lánckerítés veszi körbe.
Az emlékmű talapzatának eredileg két mellékalakja is volt: Horthy Miklós kormányzó és Tisza István domborműve. A domborművek alatt egy-egy felirat volt olvasható: "Vérével védte és romjaiból újra építette a hazát", valamint "Hazájáért élt és halt vértanú halált". 1945-ben távolítottak el a reliefeket, majd négy évvel később a rájuk utaló feliratokat is levésték.
(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)
Forrás:
Farkas Kristóf Vince-Fodor István Ferenc: I. világháborús emlékművek a Jászsában. In: Jászsági Évkönyv, 2014.: 201-213.
Szikszai Mihály: Az I. világháború "hősi emlékei" Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In: Zounuk, 14. Szolnok, 1999. pp. 369-411.