(sarudi). Az előnévből azt következtetjük, hogy a család eredete Hevesben keresendő. 1634. évben Battik Gergely Aszalay Istvánnal együtt nádori donatiót nyer Cserőköz puszta felére, továbbá az abádi és szenttamási részbirtokokra, melyek Büdy Menyhért magvaszakadtával jutottak volt a kincstár tulajdonába. Gergelynek azonban Sarudon is volt birtoka, ezt zálogba adta a Péntek családnak, de mert az ujszerzeményi bizottság (neoaquistica commissio) előtt tulajdonjogát kellően nem igazolta a család, tőle elvétetett. Egyik hasonnevü unokája 1715. évben a cserőközi pusztával kárpótolta a Péntek családot. Ez utóbbi Gergelynek neje volt Bezzegh Anna (utóbb Géczy Zsigmondné), gyermekei pedig György (sz. 1687.), Pál (sz. 1691.), Gergely (sz. 1694.) és Erzsébet (sz. 1689.), ócsai Balogh György neje.
(1774. év pp. 1048. sz.)
1699. évben János özvegye pásztói, gyetrefalvi és váraszói, Gerely özvegye sarudi és cserőközí birtokos.
Nemességüket igazolták 1711. évben János és Pál gyöngyösi lakosok, 1724. évben a nemesi vizsgáló-bizottsági előtt Mihály, János és Pál gyöngyösi lakosok s ennek fiai György és András, 1811. évben Pálnak fia Sándor szentesi lakos s fiai Sándor (sz. 1806.) és Imre (sz. 1808.).
(1711. év 116. sz. 68. jkl. 1811. év 572. sz. 700. jkl.)
A család Zólyom-, Nógrád-, Gömör- és Pestmegyékben is el volt terjedve.
Czímerét Siebmacher munkájából ismerjük.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.