Elek István 1883. augusztus 29-én született Szolnokon. Itt végezte a középiskolát is. A budapesti tudományegyetem orvosi karán 1906-ban avatták orvosdoktorrá. Fővárosi gyakorló évei után Szolnokon 1909-ben nyitott magánorvosi rendelőt. Ugyanebben az esztendőben lett a városi tiszti orvosa.
Az 1. világháborúban tartalékos főorvos volt. Az 1918-1919-es időszakban a forradalom és a kommün alatt is szolgálta a várost. A front harcai idején mentette az utcákon a polgári áldozatokat és a a harcok sebesültjeit katonai kórházban. A 2. villágháború végén, amikor 1944 őszén a front elérte Szolnokot, ő nem hagyta el a csaknem néptelenné vált várost. A Városháza földszintjén lévő Szele-féle patikában látta el szolgálatát.
Közéleti szerplőként, újságíróként cikkeket írt, ismeretterjesztő előadásokat tartott, verseket fordított. A tervezett Duna-Tisza csatorna szolnoki torkolatának fáradhatatlan élharcosa volt. Műgyűjtőként a Szolnokon alkotó művészek alkotásaiiból gyarapította gyűjteményét, amelyet a helyi múzeumnak adományozta később. A Szolnoki Művészeti Egyesület ügyvezető igazgatójaként is sokat tett azért, hogy a második világégés után újraélessze a művészeti életet a városban.
Az 1950-es évek elején idegeneket költöztettek lakásába. Elhagyta Szolnokot. 1958. március 23-án bekövetkezett halála előtt nem sokkal költözhetett vissza Szapári utcai lakásának egyik szobájába.
Napjainkban utca viseli a nevét Szolnokon.
Forrás:
Blénesy János: Szolnokiak. Írások Szolnokról szolnokiaknak (1933.07.)
Embervadászat az árvédelmi dzsungelbe. Írások Szolnokról szolnokiaknak (1934.02.)
Hiteles akták az ármentesítő panamaügyből. Írások Szolnokról szolnokiaknak (1934.02.)
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.
Szathmáry István: Dr. Elek István: aki még a fiakeresek is elbúcsúztattak. Új Néplap. Szolnoki Grátisz (2010.04.22.)
Szolnoki fejek. Szolnok, 1928.