Ferences templom és kolostor (Jászberény)

A ferences templom a mellette épült kolostorral a város egyik meghatározó barokk stílusú műemlékegyüttese. A műemléki tábla a templom főhomlokzatán található.

Ferences templom

IV. Sixtus pápa (1414-1484) 1472-ben kikiálltott bullával adott engedélyt a ferenceseknek, hogy a Jászberényben akkor épült csúcsíves templmot bírtokba vehetik. A ferencesek első temploma 1560-ban egy tűzben megsemmisült. Majd a török megszállás alatt a kolostort és a környékét földvárrá alakították, melynek "Dzsánfeda" volt a török neve. A ferencesek a 18. század elején visszatértek Jászberénybe és  újjáéítették a templomlot 1723 és 1755 között barokk sítlusban, amely őrti az erdetei 1472-ben emelt gótikus templom építészeti emlékeit. A megújult templomot Jézus neve tiszteletére szentelték fel. A régi gótikus templomból megmaradtak támpilléres falak, a padlástérben látható gótikus ablakkeretek és a gyóntató folyosón egy szépen tagolt csúcsíves ajtókeret. A magas,  támpillérekkel tagolt hajóhoz keskenyebb, szögletes szentély csatlakozik. A templom bejáratánál a két sarokpillér közé épített sima falfelülete monumentális hatású. Jó arányú barokk kapuját magas pilléreken álló két szobor díszíti. Eredeti tornyát a szél 1845-ben ledöntötte, a helyette emelt egyszerű sátrotetőt 1892-ben váltotta fel a ma látható vasbádog toronysisak. A ferences templom közadakozásból kivitelezett nagyarányú felújítása 1926-ban történt. Erre utal a templom apszisának falán található márványtábla.

A templom barokk berendezése megmaradt. A templomban 13 oltár volt, amelyekből ma 7 látható. Az oltárképet Hollós Endre budapesti festőművész, a neobarokk falképeket pedig Steffek Albin  szombathelyi mester festette 1929-ben. A főoltárképen Jézus előtt hódolnak a világ népeit megszemélyesítő alakok. A gyóntató folyósó gótikus ajtókerete felé 1948-ban Kontuly Béla készített freskót a jászberényi ferencesek életéről. A templom barokk orgonája a Nagytemplomból került át 1888-ban.

1949-ben az előző Mária-év emlékére felépítettek egy kápolnát a kertben, amely az Assisi ferences bazilikában található Porciunkula-kápolna mása. Az építkezés költségeinek finanszírozására képeslapot, ének- és imafüzetet adtak ki. A kápolna csak búcsúk idején van nyitva. Oltárképét Kontuly Béla festette.

Jászberény

Jászberény

Ferences kolostor

A templomhoz délről csatlakoztatott egyemeletes rendház keleti szárnyának építését 1723-1730 között Giovanni Battista Carlone egri építész tervei alapján kezdték meg. 1738 és 1755. között készült el a kolostor déli és a nyugati szárnya. Kerítését 1742-ben emelték fel.

Folyosói és a szobák boltozottak. A templom hajóhoz csatlakozó folyosót 1771 és 1772 között emeletessé alakították. A kolostor templom melletti folyósóján egy késő gótikus pálcatagos ajtókeret, a padlástérben látható csúcsíves ablakkeretek, az északi oldalon egy befalazott gótikus ablak a falak középkori eredetére utalnak.

Az 1950-es években a szerzetes rendeket feloszlatták, a gondozásra szoruló idős nővérek számára a jászberényi ferences kolostorban alakítottak ki "egyházi jellegű állami" szociális otthont. A rendszerváltozás után visszakerült az egyházhoz az épület. Ma a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Otthona működik a fala között. Az itt elhunyt nővérek sírja a helyi Újtemetőben található.

Jászberény

Jászberény

Jászberény

Jászberény

Képeslapok

Jászberény

A quadrum

Jászberény

(Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon. Budapest, 1990.

Farkas Kristóf Vince - Pető István: Zarándokúton a Jászságban. Jászfényszaru, 2009.
Sáros András: Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái. Jászberény, 1971.

Sáros András: Jászberény műemlékei. Jászberény, 2006.

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.