Vitéz nagybányai Horthy Szabolcs 1873. január 28-án született Kenderesen.
Középiskolai tanulmányait a soproni főgimnáziumban és a debreceni kollégiumban végezte. Az érettségi vizsga után a berlini egyetem jogi karán tanult, végül 1900-ban Kolozsvárott szerzett államtudományi doktorátust. Közigazgatási pályáját Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében kezdte mint joggyakornok. 1901-tól már szolgabíró a Tiszai és a Jászsági alsójárásban. Édesapja, id. Horthy István halála után azonban lemondott állásáról.
Horthy Szabolcs 1910-ben bekövetkezett főispáni kinevezése a vármegyében általános meglepetést keltett, mivel a viszonylag fiatal, alig ismert vidéki birtokos főispáni székbe juttatására senki sem számított. Mindössze három évi közigazgatási gyakorlattal rendelkezett és nem tartozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye legvagyonosabb birtokosai közé.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye gazdasági és kulturális színvonalának emelésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. A liberális politikai meggyőződésű főispán intézkedései igazi merkantil felfogásra vallanak, amelyek hatása az ő kezdeményezésére létesített üzemek, iskolák és egyéb intézmények révén, különösen Szolnokon mindmáig érezhető.
Számos társadalmi szervezetben töltött be tisztséget, 1912-től a református egyhármegye gondnoki feladatait is ellátta.
A 13. Jász-Kun Huszárezred főhadnagyaként négy hónapnyi frontszolgálat után 1914. november 21-én Radomskonál hősi halált halt.
1914 novemberének utolsó napjaiban az osztrák—magyar haderő a Lódz-tól délre fekvő Nowo-Radomsk térségét elfoglalta és a halottakat, köztük az elesett főispán holttestét azonosítás nélkül temették el. 1914. december 30-án a Nowo-Radomsktól nyugatra lévő Zakrovek Chljechiczki község mellett eltemetett főispánt Nowo-Radomskba szállították, ahol a városka temetőjében ideiglenesen újra eltemették. Horthy István a háború után öccse földi maradványait Kenderesre hozatta és a családi kriptában helyeztette el.
Végrendeletében a kenderesi hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint a községi szegényház segélyezésére 20 ezer koronás alapítványt tett.
Forrás:
Cseh Géza: Horthy Szabolcs emléke Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Zounok, 8. Szolnok, 1993
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.