Ivanics Jusztin János (1832-?) 1848 telén a 17 éves szabadkai fiú elszökött szüleitől és a szegedi honvéd hadfogadónál jelentkezett önkéntesnek. Törökszentmiklósra került és a katonák elszállásolása volt a feladata. Az 1849. március 5-i szolnoki csatában tanúsított bátorsága miatt tizedessé léptették elő. A fiatalember a sok éhezés és fáradalmak után hadikórházba került. Felépülése után, mivel a sorozóbizottság alkalmatlannak találta, papnak tanult. Szolnokon, Füleken és Kecskeméten működött, majd 1867-ben Jászberénybe rendelték. Tanított és a szerzetesház házfőnöki hivatalát is ellátta.

Forrás:
Az 1848 és 1849-ik szabadságharczban részt vett római és görög katholikus paphonvédek albuma. [s.l.], 1892