előbb Keszler
I. Ferencztől 1797. évi decz. 15-én Keszler János, neje Dreszler Anna, gyermekeik József, Teréz, Anna a magyar nemességgel a Keszlerffy nevet nyerik.
Az armalis kihirdettetett 1798. évben.
Az adományozott czímer a levéltárban levő armalis-másolat szerint: Négyelt pajzs, az 1. és 4. kék mezőben zöld alapon befelé fordult s jobbjában kardot, baljában kigyót tartó oroszlán, a 2. és 3. ezüst mezőben hármas zöld halom felett jobbról kék félholdtól, balról kék csillagtól kisért kiemelkedő zöld fa; sisakdisz: növekvőn a pajzbeli oroszlán; takarók: arany-kék, ezüst-zöld.
A nemességszerző János orvos volt s önfeláldozó működésével a közegészségügy terén kiváló érdemeket szerzett.
1779. évben született fia József szintén az orvosi pályára lépett s a vármegye főorvosa volt. 1841. évben ő és Egerben született fiai János (sz. 1808.) kincstári fogalmazó Budán, Károly (sz. 1813.) mázsamester Ipolyságon és Antal (sz. 1819.) Bécsben a magyar udv. kanczelláriánál fogalmazó gyakornok nemesi bizonyságlevelet nyertek.
(1798. év 435. sz. 738. jkl. 1841. év 636. sz. 500. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.