Sárosmegyei család, ott hirdették ki 1638. évben azon czímeres nemeslevelet, melyet 1637. évi decz 3-án Madarász Pál s fiai Pál, István és Mihály, továbbá Tóth István szereztek. Kiskörén, Tiszaroffon, Átányban és Kerecsenden lakott a család, de elágazott Nádudvarra és Váradpüspökibe is.
(1724. invest. jk. 1737. év 60. sz. 1747. év 137. sz. 34. jkl. 1748. év 288. jkl.)
A megyénket érdeklő leszármazást az alábbi táblázat mutatja:

A család több tagja 1794. és 1820. években nemesi bizonyságlevelet nyert.
(1794. év 671. sz. 959. jkl. 1797. év 244. NB. sz. 103., 570. jkl. 1816. év 1535. jkl. 1819. év 1074. jkl. 1820. év 81. sz. 70. jkl.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.