1804-ben emelték a klasszicizáló későbarokk stílusú Nepomuki Szent János-szobrot a tiszai fahíd közelében Győrffy Pál sóhivatalnok adományából. 1909-ben a fahidat elsodorta a jeges ár. A vasból készült új híd építési munkálatai miatt a kőszobor pedig átkerült a Vár területére a Zagyva túlpartjára 1910-ben. Fényes Adolf korabeli festménye még a Vártemplom előtti kis parkban festette meg. Utána a Szolnoki Művésztelep délkeleti sarkán állt.
(Metszet
Ma a Gutenberg téren álló Vártemplom szentélye mögötti parkos részen áll. A kétoldali volután álló angyalszobrok elpusztultak. Középen az átfaragott 1804-es évszám olvasható, felette a füzéres dísszel gazdagított hengeres oszlopon áll Nepomuki Szent János. A klasszicizáló későbarokk stílusban készült műemlék jellegű szobor alkotójának neve nem maradt fenn.
(Németh István felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)
A talapzat közepén Szent Flórián dombormű, ami a várost sújtó gyakori tűzvészekre utal. Szent Flórián a tűzoltás, a tűzoltók patrónusa.
(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)
Forrás:
Kaposvári Gyula: Egy szobor vándorútja. Szolnoki Közélet (1983.12.)
Szolnok képekben. Szolnok, 1984.
Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.
Vártemplomi kalendárium, 1994. Szolnok, 1993.