A Nyíl utca végében áll a Partos kápolna műemlék jellegű épülete, mely 1799-ben épült késő barokk stílusban. Huszártornya később épült. Egyhajós kápolna félköríves szentéllyel. Négyzetalaprajzú.

Jelentős szerepe volt a kis templomnak 1849. március 5-én, a győzedelmes szolnoki csata napján. Jókai Mór is többször megemlíti A két menyasszony című elbeszélésében: "a nyugati részen egy dombra épült kápolna, mely egyetlen emelkedett hely az egész síkságon." A csata kezdetekor "középütt jött a szegedi zászlóalj, többnyire kaszákkal fegyverzett újonczhad. A Tisza felől a vörössipkások s a kápolna felől a huszárság egész tömegben." Kicsivel később: "amott a kápolna felől foly legiszonyúbb hévvel az ütközet. Négyszögben áll ki a síkra egy ezred határvadász, mit szilaj rohammal támad meg a huszárság egész tömegével. Kétszer visszaverik, harmadszor megtörik a négyszög, a paripák a szuronyok közé rohannak s egy percz alatt szétszórva, elgázolva rohan a kápolna sánczainak a rendvesztett csapat. Ott megtorlik, vele egyszerre érnek az ágyúkhoz üldözőik, egy kanyarulattal el vannak vágva a városba visszavonulhatástól, rendetlenül felbomolva rohannak azután, merre még utat látnak..."

Szolnok egyik legrégebbi szakrális épülete a váci püspök 1717-ben kelt engedélyével emelt ma is működő templom. A Partos szó a régi magyar szóhasználatban dombot, domboldalt jelent. A kápolnát Sarlós Boldogasszony szentélyeként egy Kilian nevű kegyes ember építtette egy régi lőpormalom helyén, amely a robbanásveszély miatt a korabeli várostól távolabb épült.

Fotók: Kósa Károly  - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

Ezen a magaslaton épült a kápolna, melyet 1799-ben újjáépítettek. Harangját 1814-ben szentelték fel. Az eredeti oltárképnek a századok folyamán nyoma veszett. Most egy 1955- ben készült festmény látható a kápolna oltára felett. A római katolikus hívek a Szent Márk-napi búzaszenteléskor körmenetet tartottak a Belvárosi Nagytemplom és a kápolna között.

Érdekesség, hogy 1916- ban IV. Károly koronázási dombjának építéséhez a Partos kápolna alatt fekvő halomból s vittek földet Budapestre.

Bár Szolnok IX. kerületének nevét is a Partoskápolnáról kölcsönözték, az antiklerikális kommunista berendezkedés miatt a városközponttól távoleső kápolnát szinte elfelejtették. Az 1988-ban megjelent Szolnok megye műemlékeit felvonultató kötetben már szerepelt. 

A rendszerváltás után a városban megalakuló görög katolikus egyház vette birtokba az épületet. Felújították a kápolnát. Újonnan kapott tetőszerkezetének faanyagát az 1991. évi pápalátogatásra emelt tábori oltárból kapta az egyházközség Máriapócsról. 

A templom kertjében egy feszület található.

Forrás:

Jókai Mór: A két menyasszony. Budapest, 1967.

Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában : A szolnoki csata. Szolnok, 1973.

A Partos-kápolnát. Katolikus Élet,  1929.10.05.