1901. augusztus 13-án született Jászapáti. Elemei iskoláit Hevesiványon (Jászivány) végezte. Az 1912-ben szülőhelyén megalapított gimnázium egyik első diákja volt. 1920-ban tett érettségi vizsgát. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatójaként 1925-ben szerzett diplomát. Közigazgatási tanfolyamot 1926-ban Egerben végezte. Gyakornok és segédjegyző, majd mint községi jegyző dolgozott Jászapátiban. 1929-ben Jásztelek főjegyzője volt a 2. világháború befejezéséig. A helyi Levente egylet és a Polgári olvasókör elnökségének is tagja volt. A háborút követően internálták. Később rendőri felügyelet mellett mint segédmunkás vállalhatott munkát. A Népbíróság 1949-ben felmentette. Ezután mint főkönyvelő dolgozott a termelőszövetkezetben nyugdíjazásáig. Helytörténeti kutatóként több monográfiát írt. Honismereti munkájáért számos elismerésben részesült: Székely Mihály emlékplakett (Jászberény), Pro Urbe (Jászalsószentgyörgy), Jásztelek Községért Emlékérem, Csete Balázs-díj, Honismereti Akadémia Bél Mátáys-díja és Jászságért-díj. 1999. december 3-án, 98 évesen hunyt el.

Forrás:
Jászságért Díjasok 1992/2009. Budapest, 2010.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Suba Györgyné: Emlékezés = Redemptio 8. évf. 5. sz. (2001. október) 15. p.