Scheftsik István Námesztón született 1829-ben. Szlovák kereskedőcsaládból származott. 1851-ben gyógyszerész oklevelet szerzett.

Előbb Mezőtúron,majd 1852-től Szolnokon gyógyszerészként működött. 1865-ben gyógyszertárát eladta, s a vételárból gőzmalmot és kádfürdőt épített. Rendkívüli üzleti érzékkel rendelkezett. Szolnok és Mezőtúr határában jelentős földbirtokokat szerzett. Ingatlanai és sikeresipari befektetései csakhamar Szolnok legvagyonosabb vállalkozójává tették. Két ízben, 1876-78 és1880-83 között viselte a város polgármesteri tisztségét. 48-as elveket vallott és a 67-es irányzat átmeneti felülkerekedése miatt kellett mindkét alkalommal idő előtt lemondania a polgármesterségről. Elemi iskolák, a megyei székház és a városháza építésében kiemelkedő szerepet töltött be. 1891-ben a későbbi papírgyár helyén felépíttette az ország második legnagyobb vidéki malmát, a Hungária Gőzmalmot, amelynek lisztjével a párizsi világkiállításon nagydíjat szerzett.

Idős korában a katolikus autonómia mozgalom egyik szervezője volt, melynek célja a katolikus iskolahálózat bővítésére, önálló katolikus egyetem létrehozására irányult. Régebbi gőzmalma és fűrészüzeme a Szigligeti Színház helyén, kádfürdője a mostani Kellner Gyula utcában működött.

Az utca 1945-ig Scheftsik István nevét viselte. A kiemelkedő képességekkel megáldott polgármestert

kortársai megbecsülésük jeléül a város atyjának nevezték. Egykori földbirtoka a Zagyvától keletre feküdt, ezért a területet a helyi szóhasználatban ma is Scheftsik-telepnek nevezik.

 

Cseh Géza: Scheftsik István. In: Szolnok könyve. Szolnok, 2010: 111.

Id. Scheftsik István. Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok (1900.10.11.): 1.

Idősb szolnoki Scheftsik István. Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok (1900.10.14.): 1.