Somogyi Károly (1811-1888)

Tiszaföldváron született 1811. április 1-én. (Névvariáns: Somogyi Csizmazia Károly.) 1827-től Nagyszombatban bölcseletet, Pesten teológiát tanult; 1834-ben pappá szentelték. 1847-ben a pesti egyetemen teológiai doktori oklevelet szerzett. 1834-től Udvardon káplán, majd Gyöngyösön a Gosztonyi családnál nevelő, 1838-tól sárospataki káplán, 1840-41-ben a Religio és Nevelés c. lap munkatársa, 1841-től az esztergomi papnevelő intézet tanára és tanulmányi felügyelője. 1850-51-ben az esztergomi érsekség levéltárosa és könyvtárosa. 1851-60-ban a Szent István Társulat aligazgatója, majd igazgatója, 1863-68-ban alelnöke. 1861-től pozsonyi, 1865-től esztergomi kanonok, 1867-79-ben hercegprímási oldalkanonok, 1868-tól c. zebegényi apát, 1881-től főszékesegyházi főesperes.
1880-ban rendkívül értékes, 43 ezer kötetes könyvtárát Szeged városának adományozta — megalapozva ezzel a később róla elnevezett könyvtár gyűjteményét. Jótékonysági célokra több alapítványt létesített. 1843-48-ban a Religio és Nevelés, valamint társlapja, az Egyházi Literatúrai Lap, 1849-ben és 1856-59-ben a Katholikus Iskolai Lap, 1859-ben a Religio szerkesztője.
A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező tagjai közé választotta.
Esztergomban hunyt el 1888. március 20-án. A végső nyughelyéül választott Esztergom-Szentgyörgymező temetőjében márványtábla, Szegeden mellszobor, szülővárosában domborműves kőoszlop őrzi emlékét.

Forrás:
A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai. 3. kötet. Budapest, 2003.
Új Magyar Életrajzi Lexikon.5. kötet. Bp. 2004.