Zombory Lajos 1867-ben Szegeden született. Apja Zombory Mihály, akinek lakatosműhelye és vasbútorgyára volt, azonban az 1879-es szegedi árvíz alkalmával teljesen tönkre ment. A fiatal Lajos nagy szeretettel rajzolgatott. 1881-ben a debreceni iparkiállításon állatrajzaival ezüst érmet és dicsérő oklevelet nyert. Ekkor lépett be Halmi Andor szegedi építész irodájába, mint rajzoló. Később Aradra került, majd Budapesten helyezkedett el. Tizenegy évig Lechner Ödön irodájában dolgozott. Önállóan is részt vett építészeti pályázatokon, ahol elismerést szerzett: szegedi gőzfürdő (1882), szegedi kultúrpalota (1894). Tervei szerint épült a szegedi ügyvédi kamara. Egy évet szolgált a huszároknál Kecskeméten 1882-ben, ahol a lovasságot már mint festő is tanulmányozta. 1898 után egyre inkább kizárólag művészetével kívánt foglalkozni. Münchenben 1898-tól 1902-ig Heinrich von Zügelnél állatfestő tanárnál képezte magát. Lippich Elek kérésére Szolnokra költözött, és a Szolnoki Művésztelep egyik vezető mestere lett. Innen négy éven át a budapesti Mintarajziskola, a Benczúr-mesteriskola növendéke volt. Szolnokon pedig behatóan foglalkozott a magyar alfölddel. Müller Adolf műteremházát vásárolta meg. Ő tervezte meg 1926-ban a vármegyeháza díszes hátsó homlokzatát. Az 1920-as évek közepén a város rendezési tervének elkészítésére kérték fel.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótár

1933-ban hunyt el Szolnokon. Sírja a szolnoki temetőben található. Síremléke Borbereki-Kovács Zoltán alkotása.

Forrás:

Szebenyi Nándor: Újabb adatok a Szolnoki Művésztelep történetéhez korabeli dokumentumok alapján. In: Ember és környezete. Szolnok, 2002. 199-203. pp.

Szolnoki fejek. Szolnok, 1928.