1885. május 17-én adták át a Pusztatenyő-Kunszentmárton Helyiérdekű Vasút 35 km hosszú pályaszakaszát, ekkor épült meg a kunszentmártoni vasúti híd. Két évvel később a város erőn felüli vállalásával elkészült a Szentesig tartó vasútvonal is.

Forrás:
Halász Ferenc: A vasút hatása a város mindennapjaira a 19-20. században. In: Kunszentmárton, a mezőváros. Kunszentmárton, 2008. 226-. pp.

1868-ban Népbank néven alakult az első takarékpénztár, amely 1871-től Kunszentmártoni Takarékpénztár néven működött tovább. A 19 és 20. század fordulóján emelték fel a Takarékpénztár székházát. A 2. világháború után az épületet államosították. Jelenleg orvosi rendelőintézet működik a falai között.

Forrás:
Kunszentmárton építészeti értékei az ezredfordulón. Kunszentmárton, 2004.

A főtér sarkán álló szecessziós épület az egykori Kőrös Szálloda és révház. Az épület 1907-ben épült. A 2. világháborút követő államosítás után 1950 és 1970 között a Járási Tanács székháza volt. Jelenleg a városi önkormányzat tulajdonában van az egykori szállodaépület. A Polgárvédelmi Parancsnokság és már intézmények irodái működnek a falai között.

A Talányi család számára épült a 19. század végén a Mátyás király utcában álló épület. Napjainkban a "Mátyás-pince" Halászcsárda működik az egykori villa falai között.

Forrás:
Kunszentmárton építészeti értékei az ezredfordulón. Kunszentmárton, 2004.

A Nagykun Kerületi Kapitányság Székháza 1783-ban épült. A korábbi kerületiház, amelyben a törvénykezés 1782-ig folyt, szűkösnek bizonyult. Jung József pesti építész tervezte az új kerületi házat 1779-ben. Az építkezést Rabl Károly gyöngyösi mester felügyelte. 1853-ban a Kerületiházban működő börtönt bezárták és egy segédjárásbíró székhelye lett. 1874-ben a város vette meg az épületet. Óvodát és irodákat rendeztek be. 1884-ben került sor a székház renoválására. A járásbíróság hivatalnokai dolgoztak tovább a felújított épületben.

Klebelsberg Kunó minisztersége idején épült az ugari elemi tanyasi iskola az 1920-as években. Az egykori iskolaépület ma magántulajdonban van és üzem működik a falai között.

Forrás:
Kunszentmárton építészeti értékei az ezredfordulón. Kunszentmárton, 2004.

1887-ben alakult meg a helyi Ipartestület. Az 1920-as években erősödött meg annyira az iparos réteg igénye, hogy új székházat építsenek maguknak. 1927-ben épült az Ipartestületi Székház a Kossuth Lajos utcában. Jelenleg a Városi Művelődési Ház működik a falai között, amely 2015 óta Szabó Gyula (1930-2014) színművész nevét viseli.

A Kossuth Lajos utcában található villaépület, mely a Ledniczki család számára épült a 20. század első felében.

A római katolikus plébániaház 1768-ban épült barokk stílusban.

Forrás:
Kunszentmárton építészeti értékei az ezredfordulón. Kunszentmárton, 2004.

A késő eklektikus stílusú polgári lakóház a 20. század elején épült Mátrai László téglagyáros részére. A 2. világháborút követő államosítás után a Járási Pártbizottság használta az épületet. Jelenleg a Városi Bíróság működik falai között.