Jászberényből Nagykáta felé haladva a 31. számú út jobb oldalán áll egy kápolna. A jászberényi lakosság közel 30 százaléka az 1900-as évek elején tanyán élt. Az egyik legsűrűbben lakott határrrész volt a Hajta és környéke. Az ott lakók hitéletük gyakorlására az 1910-es évek elején egy imaházat emeltek a mai kápolna helyén Hajtapusztán. Szent IStván napján, augusztus 20-án tartották a kistemplom búcsúját. Az 1930-as évek közepén születtek tervek a kápolna bővítésére. 1938. augusztusában szentelte fel a megnagyobbított és új toronnyal ellátott kápolnát dr.

A Jászberény és Jászfelsőszentgyörgy között található kistemplomot 1829-ben Jekelfalussy Johanna építtette 1820 körül emelt kúriája közelében. 1855-ben a kápolna épületét megnagyobbították. Története során többször is felújították. 1885. július 26-án tartotta itt első szentmiséjét Várady Károly (1861-1911), a kegyes tanító rend tagja, a szegedi főgimnázium tanára. Az 1900-as évek elején Gosztony Aladár cserélte le a kápolna eredeti felszerelését.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Az 1920-as évek elejére a római katolikus hívek számára kicsinek bizonyult a Belvárosi Nagytemplom. 1921-ben a város a víztorony közelében telket adott egy új római katolikus templom építéséhez. A templomépítés ügye azonban elakadt. 1922-ben helyreállították az 1919-es harcokban megsérült vártemplomot, amely már 1916 óta zárva volt a hívek előtt, mert a városnak nem állt rendelkezésre elegendő forrás egy másik lelkészség fenntartására.

Szentlélek Kiáradása Görög Katolikus templomot 2002 Virágvasárnapján szentelték fel Széchényi-városrészen (Gyermekváros utca 2.). 1989-ben alakult meg a szolnoki görög katolikus egyházközösség Jaczkó György parókus vezetésével. 2002-ben emelelt templomukat Nagy Tamás építész tervezte. Az építkezés idején jelentős árvíz súlytotta a várost. A gátak védelmére használt homokzsákok tartalmát is felhasználták a templomépítéshez. A főoltár fehér márványból készült egy helyi hívő adományából.

Az Újváros városrész katolikus hívei számára 1934. szeptember 30-án került sor a római katolikus templom alapkőletételére a városi temető mellett. Hanauer Á. István megyéspüspök és Császi Ferenc világi elnök helyezték el az alapkőben a helyi Nemzeti Újság, a Szolnok és Vidéke, valamint a Szolnoki Ujság egy-egy példányát a szokásos okmányokkal együtt.

A szolnoki református gyülekezet templomának alapkövét 1893-ban tették le azon a telken, melyet a város adományozott az 1880-as években. Addig a helyi gyülekezetet egy kisebb imaház szolgálta. A Tisza part közelében álló templomot Sztehlo Ottó (1851-1923) építész tervezte. Kivitelezője Kocsis Lajos aradi építész volt. A 28 méter magas, ötszög alaprajzú neogótikus templomépületet 1894 decermberében szentelték fel. Ugyanebben az évben készült a templom orgonája Angster József pécsi orgonaépítőmester műhelyében. A templom tornyában négy harang lakik.

Az 1927-ben kapott telket az evangélikus gyülekezet a várostól, hogy templomot építhessenek. D. Geduly Henrik (1866-1937) püspök helyezte el a templom alapkövét. 1932-ben készült el a mai Kellner gyula utcában álló épület. A neoreneszánsz és neogótikus stílusú templomot Gerey Ernő fővárosi műépítész tervezte. Kellermann-testvétek voltak az építkezés kivitelezői. A templom architektúráját Luther Márton wittenbergi vártemploma ihlette.