A község első templomát, az újratelepítés után, 1729-ben építették Szent Jakab apostol tiszteletére. A 18. századi templom még vályogból épült fel. 1797-ben téglából új templomot emeltek, már téglából. 1798. május 27-én szentelték fel a környék akkor legnagyobb templomát. Az alsó Tiszazug katolikus centrumává nőtte ki magát a település. Az Észak-Magyarországról, a Palócföldről iderajzott katolikusok leszármazottai a beletelepedés emlékére Szent Jakab apostolról, a vándorok védőszentjéről nevezték el a templomot.
A sírkertnek a kápolnát is magába foglaló új része 1860 táján létesült. A kápolna a település második jelentősebb műemlék jellegű épülete.
A déli külvárosban álló római katolikus templom és a vele egybeépült tanítói lakást 1938-ban emelték. A Jótevő Szent Erzsébet kápolnának dr. Orosz Pál (1907-1973) volt az első lelkipásztora.
Az 1899-ben épült zsinagóga romantikus stílusú épülete helyén a kutatások szerint már állt egy imaterem. 1866-ban három tantermes iskolát is emelt az izraelita hitközség, amelyben 1934-ig oktatás folyt. Az iskolát azóta elbontották. A zsinagóga épülete téglalap alaprajzú, egyik végénél lekonytolt nyeregtetős főépületből, és egy összetettebb tömegű bejárati előépítményből áll. A főhomlokzati középső épületrész és az oldalszárnyak sarkait armírozást utánzó falsávok díszítik.
A katolikusok 1770-től települtek Karcagra. 1773-ban épült az első templomuk, mely a Piac téren (később Kossuth téren) állt. 1834-ben egy tűzvész következtében leégett a templom tetőzete. Ezt az egykori barokk épületet 1903-ban lebontották. A mostani templomot a Szent István sugárút és a Püspökladányi út sarkán 1901-ben szentelték fel Szent István tiszteletére. A templomépület tervezője Wind István volt. Az egyhajós, keresztházas, a nyolcszög három oldalával záródós szentélyű templom eklektikus stílusban épült.
Pusztamonostor már a középkorban templommal rendelkező település volt. A mai templom helyére Tassy Rozális helyi birtokos adományából épült egy kápolna 1723-ban, melyet az Angyalok Királynéja tiszteletére szenteltek fel. A ma látható barokk templom 1793-ban épült fel és Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
Portelek első nádfedeles, vert falú kápolnája a 19. század második felében épült. 1886-ban kibővítették és a tetőzet fazsindely borítást kapott. A jelenlegi kőtemplom 1898 és 1900 között épült fel Jézus mennybemenetele tiszteletére. A főbejáratot oszlopokkal szegélyezett timpanon díszíti. 1909-ban lett harangja a templomnak, majd 1926-ban orgonája a budapesti Rieger orgonagyárból. Az igazi hitélet Bathó József római katolikus lelkész kienevezésével indult meg Portelken 1928-ban. Az ő működése alatt épült fel a parókia.
Az ágói iskolával egybeépült fatornyos kápolna 1924-ben épült fel Czettler Jenő országgyűlési képviselő és a helyiek jóvoltából. Szentmise alkalmával az iskolai padokat használták, és az ajtók széthúzásával a kápolnát egybenyitották az iskolával. 1973-ban Benke László (1903-1983) jászberényi festőművész festette ki a kápolnát.
Jászágó középkori gótikus temploma a török korban elpusztult. Az 1924-ben épült iskolakápolnában tartották a miséket 1989-ig. Ekkor épült fel Horváth István miskolci építész tervei alapján az új templom az iskola szomszédságában, melyet Jézus szíve tiszteletére szenteltek fel Seregély István egri érsek 1989. október 1-jén.A hajóra emlékeztető modern templomépület tetőszerkezete bentről látványos ácsmunka.
A jászboldogházi neobarokk plébániatemplomot 1930-ban szentelték fel a Szent Család tiszteletére, amelyet 1939-ben bővítettek ki. A Szent Családot ábrázoló főoltárkép Antal Sándor festőművész alkotása. A templombelső festést Takács István mezőkövesdi mester készítette. A boltozaton: a hét szentség szimbólumai; az oltárkép felett: a Szentháromság; két oldalt pedig a négy evangélista alakja látható. Váradi Miklós rákospalotai orgonaépítő munkája az 1933-ban emelt eklektikus stílusú orgona.