A település első temploma még paticsból készült a 18. században, amelyet a Tisza áradásai folyamatosan elvittek. A település új földesura Borbély Mihály 1726-ban átadta a híveknek magtárat, az egykori "Rákóczi kenyeres házát" imaház céljára. Ezt az épületet építették át templommá 1757-ben. A mai templom déli oldalán található középső ablak alatt a fal süllyesztett kiképzése utal az épület eredeti magtár-ablakára. Az ablak ólomkeretes öntött üvege az eredeti, 1757-es üvegezésbõl napjainkban is látható.

A katolikus egyház 1938-ban gróf Nemes János közreműködésével és a lakosság felajánlásával épített templomot a községben.

A Tisza-tavi templomok útján nevű projektnek köszönhetően kezdtek Tomajmonostora templomának felújításához 2014-ben. A templom födémszerkezetét kicserélik, így megszűnik a hajórész eddigi beázása. Felújításra kerül a villámhárító rendszer, megújulnak a nyílászárók, a padló és az elektromos hálózat. A munkálatok során a keresztgömbben egy időkapszulára bukkantak, egy üvegben tintával írt emléksorok találtak 1939-ből.

A református templom 1936-ban épült. 2011 nyarán a kunhegyesi egyházközség javaslatára kezdődött meg a templom felújítása. Megújult az épület tetőszerkezete és a templomkert is rendezetté vált.

1890-ben épület fel a település római katolikus kápolnája. Az eklektikus stílusban emelt templomot Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

Kőtelek külterületét a Hunyady grófok telepítették be a 19. században, amikor a iskola és a hozzátartozó kápolna is épült. Az apró településnek napjainkban sincs önálló temploma, az istentiszteleteket a fatornyos iskolakápolnában tartják.

1928-ban épült a település református temploma.

Képeslap

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

A cserkeszőlői római katolikus egyház a tiszakürti lelkészség filiája. Az 1990-es években kezdődött meg önálló templom építése. Az harangtorony megépítését, az épület bővítését, a tetőszerkezet átépítését, valamint a teljes belsőépítészeti mumkálatokat a szolnoki Bolax Kft végzte el már 2005-ben. A templom belső kialakítása Dragonics Márta belsőépítész munkája. 2005. július 11-én szentelték fel a templomot Szent Benedek, Európa védőszentjének tiszteletére.

A település központjában álló modern református templom, amelyet 1997-ben adtak át. Építéséhez a helyi hívek mellett holland és német adakozók járultak hozzá, amelyről egy emléktábla is tanúskodik a templom külső homlokzatán, valamint a templom előtti teret, az adakozók lakóhelyéről Wieringermeer nevezték el.

A 18. században újra benépesülő településre nagy számban római katolikusok érkeztek, de protestáns vallású is akadt köztük. A 19. század elején a csépai lakosság mintegy 5 %-a volt evangélikus, akik nem rendelkeztek önálló templommal. Csak más településekre utazva jutottak el az istentiszteletekre. Csépa 1840 óta a szentesi evangélikus egyház filiája. Onnan járt ki évente két alkalommal a lelkész. 1861-től leányházközség volt.

A lakosság 1-2 % református volt református a 19. század elején, így kezdetben más településekre járva jutottak el az istentiszteletekre. Majd Tiszasasról járt lelkész évente egy-két alkalommal Csépára. A keresztélést, az esketést és a temetést továbbra is a katolikus pap végezte. Amikor 1889-ben megépült az evangélikus templom (Rákóczi út) a reformátusokkal közösen használták, amíg 1907-ben a felekezet saját templomot nem épített (Béke út)