helyesén '''Pellionis'''
Eredetileg Pelsüczön lakott. 1648. évben Pellionis néven nyerte nemességét, de a megyénkbeli Tiszaigarra költözött s Gömörmegye bizonyitványa alapján 1767-ben kihirdetett Mihály már a Szűcs nevet viselte.
(1767. év 36. sz. 43. jkl.)
Ezen Mihály később Mezőtúrra ment lakni, itt született Mihály nevű fia, a ki '''Szalatnay''' Évától való Ferencz (sz. 1773.), István (sz. 1775.) miskolczi ügyéd, Mihály (sz. 1777.), Máté (sz. 1783.), Lukács, András és György (sz. 1793.) nevű fiaival együtt 1802. évben nemesi bizonyságlevelet kapott.
(1802. év 733. sz. 759. jkl. 1803.

(primóczi)
A XVIII. század elején István tiszaigari birtokos.
(1715. év 66. sz. 724. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(széki)
Vármegyénk ezen tekintélyes birtokos családjának emlékét Széky Mihályig (Michael '''de Zeek''') tudjuk felvinni, a ki 1445-ben mint hevesi szolgabiró müködött közre annál a beiktatásnál, melyet a budai káptalan Visontán és Karácsondon nánai Kompolt János javára teljesitett.
(O. L. D. L. 24534.)
Egyik utódát pedig, Mártont, II. Ulászló király Zwch (Szúcs) birtok határjárását illetőleg kiadott oklevelében királyi emberként nevezi meg.
(Haz. okmt. 443. l.)
A XVI.

II. Ferdinand 1631. évi okt. 20-án nemesitette meg Szana Mihályt, nejét Ilonát, gyermekeit Jánost, Mihályt, Istvánt, Katalint, Erzsébetet s a következő czímert adta nekik:
Kékben zöld mezőn nyakán nyillal átlőtt egyszarvú; sisakdisz: növekvőn a pajzsalak; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Ezen armalist, melynek eredetijét Szana Tamás ismert iró és kritikus, a család utolsó férfisarja őrzi, másolata pedig Pestmegye levéltárában van, vármegyénk 1635. évben hirdette ki.
Mihálynak mindhárom fia mag nélkül halt meg.
A társszerző István Kecskeméten lakott, fiai voltak: I.

(rádai)
A Rathold nemzetségből származik.
Lipót királytól 1709. évben Ráday Gáspár Réde, Apcz, Méra, Csány, és Igar falukra adományt nyert.
(1767. év pp. 852. A. sz. 1755. év pp. 551. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Sárosmegyéből eredő, Borsod- és Pestmegyékbe is elágazott család, melyről Nagy Iván munkája is emlitést tesz.
(VII. 373.)
1603. évben Sárosmegye hirdette ki ama czímeres nemeslevelet, melyet II. Rudolftól 1598. évi márcz. 12-én M. Antal, neje Hevessy Ilona, fia Ambrus, unokatestvére Lukács s ennek fia Miklós nyertek. Az 1724. évi investigatió idején István, ki Borsodmegyéből származott, Tiszaszentimrén lakott.
Fia István elvégezvén a debreczeni kollégiumot, Böszörményben iskolamester, majd Nagy-Károlyban, végre 1778. Börbe helységben prédikátor volt.
(1780. év 295.

(váradi) másk. '''Szűcs'''
A Biharmegyében kihirdetett armalist I. Rákóczi György 1631. jun. 12-én adta Szücs másk. Makay de Várad György részére.
1791. évben Tiszaigaron élt András, ugyanakkor a szabolcsmegyei Tetétlenen István, Mihály, János és Ferencz szerepeltek.
A család nemessége megyénkben kihirdetve nem volt.
(1791. év 991., 1134. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

A gömörmegyei Bikkszögön már a XVI. században birtokos volt, de átszármazott Borsodba is.
Megyénkben Gömörmegye bizonyitványai alapján igazoltattak: 1739. évben Márton fia Gáspár fia Ferencz gyöngyösi (1739. év 162. sz.); 1768. évben János fia Mihály zádorfalvi származású tiszaigari (1768. év 219. sz. 360. jkl.); 1796. évben Gergely fia József jászalsószentgyörgyi lakosok; 1824. évben ezen József fia István (1802.) gyöngyösi lakos.
(1824. év 795. sz. 955.

(füredi)
Cumanus de Füred Mózes I. Lajos királytól 1368. évben beiktatási parancsot nyer Szőlős, Eőrmény, Igar, Ders részjavakra. (O. L. Ügyv. ir. fasc. 36. N. 74.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Báthory Gábortól 1610. évi aug. 15-én nyert czímerlevelet Kele Nagy Gergely. Ennek fia volt István, ennek fiai Gergely és János monoki lakos, ez utóbbiéi pedig János, Márton, István, András, Mihály és Sámuel. Az emlitett Jánosnak zilahi származású fiai, névszerint Lőrincz egri, Gábor és János tiszaigari lakosok, Középszolnok bizonyságlevele alapján 1774. évben kihirdettetetnek, 1776-ban pedig most emlitett Gábor és János, valamint István fia István egri lakos bizonyságlevelet nyernek.
(1774. év 98. jkl. 1776. év 35. A. sz. 79.