Bobich János honvéd ezredes (1795-1878) 1848. júniustól százados a 3. honvédzászlóaljban, majd 1849 elejétől őrnagy, a zászlóalj parancsnoka. Leiningen-Westerburg Károly naplója említi, hogy harcolt a márciusi szolnoki csatában. A hónap végén léptették elő alezredessé és 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki a tavaszi hadjárat során. A 28. honvédzászlóalj a Driquet-dandárral 1849. április 2-án Jászárokszállásra, 3-án pedig Jászberénybe vonult. Az I. hadtesten kívül ide érkezett a III. hadtest is. A II. ugyanekkor Jászjákóhalmára vonult.
Hügel, Ernst báró honvéd őrnagy (1815-1849) 1848 októberében ezredével csatlakozott a honvédséghez. 1849 januárjában lett honvéd őrnagy, osztályparancsnok. A szolnoki csata után 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Júniusban a 2. hadtest vezérkari főnökévé nevezték ki. A peredi csatában halt hős halált, június 20-án, egy huszárroham élén.
Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1987.
Ivanics Jusztin János (1832-?) 1848 telén a 17 éves szabadkai fiú elszökött szüleitől és a szegedi honvéd hadfogadónál jelentkezett önkéntesnek. Törökszentmiklósra került és a katonák elszállásolása volt a feladata. Az 1849. március 5-i szolnoki csatában tanúsított bátorsága miatt tizedessé léptették elő. A fiatalember a sok éhezés és fáradalmak után hadikórházba került. Felépülése után, mivel a sorozóbizottság alkalmatlannak találta, papnak tanult. Szolnokon, Füleken és Kecskeméten működött, majd 1867-ben Jászberénybe rendelték. Tanított és a szerzetesház házfőnöki hivatalát is ellátta.
Krain János honvéd alezredes (1814-1857) 1848 nyarán a délvidéki harcokban az osztrákok oldalán harcolt, októberben ezredével csatlakozott a honvédséghez. 1849 januárban főszázados, februárban őrnagy lett. Leiningen-Westerburg Károly naplója említi, hogy harcolt a márciusi szolnoki csatában. A komáromi ütközetben sebesült meg, 3. osztályú katonai érdemjelet szerzett. Világos után várfogságra ítélték. 1855-ben kapott kegyelmet.
Forrás:
Leiningen-Westerburg Károly gróf: A szolnoki csata. In: 1848-1849 Szolnok megyében : Válogatott dokumentumok. Szolnok, 1979. 42. p.
Lehotzki Ferdinánd nemzetőr őrnagy (1786-?) 1849. április 22-től Szolnok térparancsnoka volt. Aradon 8 évi várfogságra ítélték. 1851-ben kegyelmet kapott.
Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1987.
Phillipowsky, Tomasz honvéd őrnagy (1808-1883) morvai származású tiszt, aki 1848 őszén alakulatával a honvédség oldalára állt. A márciusi szolnoki csatában szerzett érdemeiért 3. osztályú érdemjellel tüntették ki. 1849 július közepétől Arad várának tüzérparancsnoka volt. Várfogsága után uradalmi számtiszt lett.
Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1987.
Poninski, Wladislaw honvéd alezredes (1823-1901?) lengyel főhadnagy, aki 1848 májusában kilépett a császári hadseregből és Magyarországra jött. A 1. lengyel önkéntes zászlóalj segédtisztje, majd a dzsidásszázad parancsnoka. A márciusi szolnoki ütközetben 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Nyáron a lengyel légió lovasdandárjának parancsnoka lett és megkapta a katonai érdemjel 2. osztályát is. 1863-ban részt vett a lengyel felkelésben és 1898-ban altábornagy lett az olasz királyi seregben.
Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49.
Przyiemski, Julian honvéd alezredes (1821-?) kilépett a császári hadseregből és 1848 novemberében Perczel seregébe állt. Később Vécsey tábornok főadjutánsa őrnagyi rangban. A márciusi szolnoki csatában 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Július közepén a lengyel légióba helyezték át. A szabadságharc után Angliába emigrált.
Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1987.
Puchly János honvéd alezredes (1808-1872) 1848 nyarán részt vett a délvidéki harcokban a császáriak oldalán. Októberben csatlakozott a honvédsereghez. 1849. március 5-én súlyosan megsebesült a szolnoki csatában. A hónap végén 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Aradon várfogságra ítélték. 1856-ban kapott kegyelmet. 1867-68-ban Törökszentmiklóson élt közadakozásból.
Forrás:
Bagi Gábor: Egy Törökszentmiklóson élt 1848-as honvédtiszt, Puchly János alezredes. In: Törökszentmiklósi Kalendárium, 2009. Törökszentmiklós, 2009. 67-69. pp.
2007 áprilisa óta Vécsey-emléknapok című rendezvénysorozattal emlékezik meg a város a vértanú halált halt tábornokról. 2009. április 18-án, az emléknapok keretein belül, márványtáblát avattak az egykori Fehérló fogadó (ma Ibolya Cukrászda) falán. A tavaszi hadjárat 160. évfordulója alkalmából emelt emléktábla arra hívja fel a figyemet, hogy innen indult gróf Vécsey Károly tábornok seregével az 1849. március 5-i szolnoki csatába.