Kossuth Lajos 1849 nyarán az alföldi megyék mozgósítására indult, hogy a cári haderő ellen sereget gyűjtsön. 1849. július 10-én érkezett meg Kunszentmártonba Vukovich Sebő miniszter társaságában és egy vadász zászlóalj fedezete mellett. Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján döntötte el a település, hogy emléktáblát állít a történelmie semény tiszteletére. Egy évvel később avatták fel a vörösmárvány táblát 1903.
1849 tavaszán a város szélén lévő Cserepes csárdát ideiglenes kórház céljára használták. Itt ápolták a kápolnai csata sebesültjeit, akik közül az ország különböző részeiről származók harmincan itt hunytak el, s a katolikus temetőnkben pihennek. A temetőben 1910-ben emelt kőkereszt fém korpusszal azon 30 szabadságharcos sírja felett felállított emlékmű, akik a Kunhegyesen működött tábori kórházban hunytak el 1849. február 14-e és július 4-e között.
Az egykori hadikórház falára 1998-ban került fel az emléktábla. A város szélén lévő Cserepes csárdát ideiglenes kórház céljára használták. Itt ápolták a kápolnai csata sebesültjeit, akik közül az ország különböző részeiről származók harmincan itt hunytak el, s a katolikus temetőnkben pihennek. A 19. században több csárda is működött Kunhegyesen.
1999 októberében avatták fel Győrfi Sándor szobrászművész munkáját a Forrás és Madarasi út kereszteződésében. Az emlékhelyen a hősök neveit soroló fekete gránitkő látható. Az aradi vértanúk mellett az emlékmű külön szerkezeti részén 21 hősi halált halt karcagi nemzetőr és honvéd nevét is kőbe vésték.
A kopjafát, amelyet 1995-ben állítottak forradalmaink és nemzeti gyászaink emlékére. A tizenhárom honvédtiszt portréját ábrázoló domborművet Szerencsés Ilona adományozta szülőfalujának. Az emlékművet 1999-ben a Millenniumi park kialakítása után áthelyezték.
A 13 aradi vértanú emléke előtt tisztelegve avattak emlékművet Jászkiséren 2008 őszén. A Jászkisériek Baráti Egyesülete és a helyi önkormányzat együttműködésében létrehozott emlékkövet Dr. Nemes András, az egyesület elnöke valamint Gubiczné Csejtei Erzsébet, a civil közösség főtámogatója leplezte le. Az eseményen részt vett Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke is. Az emlékművet Kladiva Imre, Jászapáti plébánosa szentelte fel.
Forrás:
Jászsági lokálpatrióta közösségek tevékenysége. Jászfényszaru, 2013.
A tavaszi hadjárat során a községben táborozott honvédek emlékére 2002-ben emelt márványtábla a II. Béla Általános Iskola falán, a bejárat mellett.
A helyismereti szakkör vezetője Fodor István Ferenc levéltári kutatás közben talált utalást arra, hogy már 1929-ben, az 1849-es tavaszi hadjárat 80. évfordulóján felmerült egy emléktábla állításának az ötlete. 2002-ben, az 1929-ben megtervezett szöveggel emelték az eredetileg is kijeölt helyére, az iskola épületének külső homlokzatára.
A Lehel vezér téren a centenáriumi évforduló alkalmából 1949 szeptemberében leplezték le az emléktáblát. A Városi Bíróság épületében - a Jászkun Kerületek egykori székházában - szállt meg Kossuth Lajos 1849. április 3-6. közötti napokban. A hagyomány szerint itt írta híres kiáltványát Cegléd és Nagykőrös népéhez.
1993 áprilisában a jászberényi Városháza falán helyeztek el márványtáblát, mely az itt állomásozó gyermekhonvédeknek állít emléket. A Gyermekek Házában ugyanebben az évben állítottak össze állandó kiállítást, az első múzeumi gyűjteményt az országban, mely a szabadságharc gyermekhősei előtt tiszteleg.
1997-ben a jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület tagjaiban merült fel a gondolat, hogy a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából maradandó emléket állítsanak. A dombormű megvalósításához a városvédők és az önkormányzat mellett helyi cégek, vállalkozók és magánemberek adományaiból teremtették elő az anyagi keretet.