1849

warning: Creating default object from empty value in /data/web/www_zounuk/sites/all/modules/i18n/i18ntaxonomy/i18ntaxonomy.pages.inc on line 34.

Kossuth-emléktábla (Kunszentmárton)

Kossuth Lajos 1849 nyarán az alföldi megyék mozgósítására indult, hogy a cári haderő ellen sereget gyűjtsön. 1849. július 10-én érkezett meg Kunszentmártonba Vukovich Sebő miniszter társaságában és egy vadász zászlóalj fedezete mellett. Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján döntötte el a település, hogy emléktáblát állít a történelmie semény tiszteletére. Egy évvel később avatták fel a vörösmárvány táblát 1903.

1848-as síremlék (Kunhegyes)

1849 tavaszán a város szélén lévő Cserepes csárdát ideiglenes kórház céljára használták. Itt ápolták a kápolnai csata sebesültjeit, akik közül az ország különböző részeiről származók harmincan itt hunytak el, s a katolikus temetőnkben pihennek. A temetőben 1910-ben emelt kőkereszt fém korpusszal azon 30 szabadságharcos sírja felett felállított emlékmű, akik a Kunhegyesen működött tábori kórházban hunytak el 1849. február 14-e és július 4-e között.

Hadikórház-emléktábla (Kunhegyes)

Az egykori hadikórház falára 1998-ban került fel az emléktábla. A város szélén lévő Cserepes csárdát ideiglenes kórház céljára használták. Itt ápolták a kápolnai csata sebesültjeit, akik közül az ország különböző részeiről származók harmincan itt hunytak el, s a katolikus temetőnkben pihennek. A 19. században több csárda is működött Kunhegyesen.

Aradi vértanúk emlékműve (Karcag)

1999 októberében avatták fel Győrfi Sándor szobrászművész munkáját a Forrás és Madarasi út kereszteződésében. Az emlékhelyen a hősök neveit soroló fekete gránitkő látható. Az aradi vértanúk mellett az emlékmű külön szerkezeti részén 21 hősi halált halt karcagi nemzetőr és honvéd nevét is kőbe vésték.

Aradi vértanúk emlékműve (Jászszentandrás)

A kopjafát, amelyet 1995-ben állítottak forradalmaink és nemzeti gyászaink emlékére. A tizenhárom honvédtiszt portréját ábrázoló domborművet Szerencsés Ilona adományozta szülőfalujának. Az emlékművet 1999-ben a Millenniumi park kialakítása után áthelyezték.

Jászszentandrás

Aradi vértanúk emlékműve (Jászkisér)

A 13 aradi vértanú emléke előtt tisztelegve avattak emlékművet Jászkiséren 2008 őszén. A Jászkisériek Baráti Egyesülete és a helyi önkormányzat együttműködésében létrehozott emlékkövet Dr. Nemes András, az egyesület elnöke valamint Gubiczné Csejtei Erzsébet, a civil közösség főtámogatója leplezte le. Az eseményen részt vett Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke is. Az emlékművet Kladiva Imre, Jászapáti plébánosa szentelte fel.

Forrás:
Jászsági lokálpatrióta közösségek tevékenysége. Jászfényszaru, 2013.

1849. április 3-emléktábla (Jászjákóhalma)

A tavaszi hadjárat során a községben táborozott honvédek emlékére 2002-ben emelt márványtábla a II. Béla Általános Iskola falán, a bejárat mellett.

A helyismereti szakkör vezetője Fodor István Ferenc levéltári kutatás közben talált utalást arra, hogy már 1929-ben, az 1849-es tavaszi hadjárat 80. évfordulóján felmerült egy emléktábla állításának az ötlete. 2002-ben, az 1929-ben megtervezett szöveggel emelték az eredetileg is kijeölt helyére, az iskola épületének külső homlokzatára.

Kossuth-emléktábla (Jászberény)(1949)

A Lehel vezér téren a centenáriumi évforduló alkalmából 1949 szeptemberében leplezték le az emléktáblát. A Városi Bíróság épületében - a Jászkun Kerületek egykori székházában - szállt meg Kossuth Lajos 1849. április 3-6. közötti napokban. A hagyomány szerint itt írta híres kiáltványát Cegléd és Nagykőrös népéhez.

Gyermekhonvédek emléktáblája (Jászberény)

1993 áprilisában a jászberényi Városháza falán helyeztek el márványtáblát, mely az itt állomásozó gyermekhonvédeknek állít emléket. A Gyermekek Házában ugyanebben az évben állítottak össze állandó kiállítást, az első múzeumi gyűjteményt az országban, mely a szabadságharc gyermekhősei előtt tiszteleg.

1849. április 3-emléktábla (Jászberény)

1997-ben a jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület tagjaiban merült fel a gondolat, hogy a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából maradandó emléket állítsanak. A dombormű megvalósításához a városvédők és az önkormányzat mellett helyi cégek, vállalkozók és magánemberek adományaiból teremtették elő az anyagi keretet.

Syndicate content
UMFT