A ferences templom a mellette épült kolostorral a város egyik meghatározó barokk stílusú műemlékegyüttese. A műemléki tábla a templom főhomlokzatán található.

Ferences templom

A Köztársaság téren álló római katolikus templom egy gótikus templom falainak felhasználásával épült az 1770-es évek közepén barokk stílusban. A barokk templom építésekor kiírt pályázat egyik résztvevője, Gföller Jakab pályamunkájában feltüntette a korábbi, Anjou-kori templom alaprajzát. Az alaprajz tanúsága szerint az 1332-ben épült gótikus templom bejárata egykor a mai szentély helyén nyílt. Majd 1722-ben tornyot emeltek a déi oldalához és 1725-ben kibővítették. Azonban ez a templom a 18.

A Hősök terén álló római katolikus templom műemlék. A baloldali gótikus torony alsó része a támpillér kőtáblájának felirata szerint 1493-ból való. Braun Sebestyén építette a torony alsó felső részét, valamint a másik tornyot 1746-ban és 1743 és 1759 között ő végezte a barokk templom bővítését is. Rábel Károly gyöngyösi építész és Homályossy Ferenc szolnoki kamarai ácsmester az egyhajós, három boltszakaszos templomot kereszthajóval bővítette 1825 és 1828 között.

A község központjában álló római katolikus templom román stílusú oldalkápolnái a 13. századból származnak, a barokk stílusban épült új szentély és homlokzati torony 1757-re datálható.

A fegyverneki Újtelepi temetőben áll az 1480 körül épült gótikus templomrom. A téglából és kőből faragott torony négyzetes alapú, melynek megmaradt része kb. 16 méterre magaslik ki a jelenkori temetőből. Rézsút álló magas támpillérei közül a délnyugatit 1961-ben faragott kövekkel kiegészítették. A pusztatoronyhoz kapcsolódó egykori templom egyhajós, íves záródású volt. Hossza 24 méter, szélessége 12 méter. A torony aljában lévő előcsarnok faragott kőkapuzata jó állapotban maradt fenn.

A jászapáti temetőben található műemlék jellegű papi sírkő 1779 után készült. A volutás alapzaton lévő R. P. betűk a latin nyugodjék békében rövidítése. A talapzaton díszesen faragott kőkereszt látható korpusszal. A kereszt-szárak végén és tövén lévő rokokó angyalfejek és középen a Mária-szobor gazdagítják a sírkő plasztikáját. Az évszázadok alatt a kő pusztulása miatt az elhunyt nevéből csak egy-két betű olvasható. Valószínű azonban, hogy Littkei Máté jászapáti plébános sírja felett áll, aki 1783-ban hunyt el.

Jászapáti 1759-ben kialakított köztemetőjében 1773-ben építették meg a kálváriát barokk stílusban. A műemlék jellegű szakrális építményt 1809-ben és 1846-ban is megújították. Domb hiányában épített golgotára emelték a kálváriát. A golgota közepén kialakított fülkében egy kisebb oltár található. Kétoldalt íves lépcsősor vezet a kálváriához, ahol a két lator közötti kereszten Krisztus alakja látható. Krisztus lábainál a fájdalmas Szűz Anya szobra áll János evangélista és Mária Magdolna szobrai között.

A barokk stílusú, műemlék jellegű kápolnát 1740-ben építették az 1739-es pestis emlékére. A település szélén, a Heves felé vezető út mellett eredetileg egyedül álló kápolna köré alakították ki a temetőt 1759-ben. A kápolna szentélye félkör alakú, a hajó csehboltozatos.

Képeslap

A népcsoport első nyomai a tizennyolcadik XVIII. századig nyúlnak vissza. A Jászkunság tilalmazta a letelepedésüket, vándorkereskedők voltak. A XIX. század első harmadában viszont már huszonhárom család élt Kunszentmártonban.

Az Érparton található a 19. század közepén épült szélmalom ma népi műemlék. A magasított, téglafallal erősített támfalon álló téglaépítmény eredetileg zsindelytetővel volt ellátva. A háromszintes csonka kúp alakú szélmalom belső forgatós rendszerű volt.