A túrkevei barokk stílusban épült református templomot 1755-ben szentelték fel. A hátsó, klasszicista homlokzat a négy ión oszlopos csarnokkal 1845-ben készült el egy átépítés során. Az egyhajós, téglalaprajzú épület kazettás mennyezetű, a hajó két végén emeletes karzattal. A főhomlokzat síkjában álló torony derekán körülfutó tűzjelző erkély kovácsolt vasráccsal. Az oldalhomlokzaton öt magas, keretelt, félköríves ablak. A templom tornyában három harang lakik. A 19.

A Tiszafüredet a 17. század elején megszerző Pankotay családba történő beházasodás révén szerzett birtokokat a bilkei Lipcsey család a településen. Az egykori kúria klasszicista stílusban épült 1840 körül Lipcsey Imre részére, aki 1848-49-ben Heves-Külső Szolnok vármegye helyettes kormánybiztosa volt. Így láthatta vendégül 1849. március elején Kossuth Lajost és Görgey Artúrt.

Jász-Nagykun-Szolnok megye épen megmaradt középkori gótikus templomainak egyik ékessége a tiszasülyi római katolikus templom. A hajó a 14.században épült, a szentély a 15. századra datálható.

Egy Árpád-kori templom romja áll Tiszaderzs szélén, mely a 13. században épült román stílusban. A téglából emelt domonkos rendi Mária-templomot 1706-ban égették fel a Rabutin-féle hadjárat idején. Homlokfal íves kapuja és az északi fal kis része őrzi a középkori téglaépítészet emlékét.

A tiszaburai református templomot 1799 és 1806. között építették egy, a 15. században épült gótikus kőtemplom bővítésével, melyhez a főhomlokzat előtt álló kőtornyot emeltek. A hajó déli oldalán előcsarnok található. Az egyhajós, poligonális záródású templom támpillérek nélküli szentélyében bordás boltozat, zárókő és gótikus ablak látható. A hajóban síkfödém, nyugati végén öntöttvas oszlopon faszerkezetű orgonakarzat. A padlózat tégla. A 19.

Az izraelita hitközség tagjainak önkéntes adományából épült templom. A Múzeum téren álló zsinagóga 1830-ban épült klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, szabadon álló, négyoszlopos, oromzatos épület a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az oszlopok felső részét korinthoszi oszlopfők díszítik. Az oldalhomlokzatot lizénákkal tagoltak.

A Kossuth téren áll a műemlék templom, melyet 1725-ben kezdtek építeni. Majd Hacker József pesti építőmester építi át az akkor már romladozó tornyot. A barokk stílusú háromhajós, csehsüveg boltozatú templom 1788 és 1791 között épül meg. 1816-ban Homályossy (Tunkel) Ferenc tervezi meg a négyoszlopos oromzatú, klasszicista előrészt, mely 1840-es évek közepén készül el. A copf stílusú szószék a templombelső egyik legpompásabb eleme.

A református templom Homályossy Ferenc ácsmester tervei szerint épült 1827-ben. Az klasszicista épület eredetileg egytornyú volt. A két tornyos átépítés Hild József tervei alapján készült 1841-ben Streimelvöger Mihály egri építőmester irányításával. A három hajós csarnoktemplom a klasszicista építészet jeles alkotása három szintes mellékhajókkal, csehsüveg boltozatokkal. A homlokzatán ión féloszlopok hordta háromszögű oromzattal. A templombelső körülfutó karzatok tartóoszlopai a földszinten dór, az emeleten ión stílusúak.

A régmúlt időkben hét szélmalom működött Kunhegyesen. A fennmaradt egyetlen ipari műemlék 1859-ben épült. 1902-ben került Komlósi András tulajdonába és még az 1950-es években is működött. A Komlóssy [Komlósi]-féle csonkakúp alakú szélmalom égetett téglából készült. Eredetileg zsindelyfedésű volt, később műpalára cserélték.

A református templom 1785 és 1788 között épült barokk stílusban. A torony alsó részét Venczel debreceni építőmester emelte 1741 és 1743 között. 1755-ben egy vályogtemplomot emeltek, majd 1785-ben kezdték az új, impozáns templom építését.