Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére emelt emlékmű, melyet a község önkormányzata készíttetett 2001. június 2-án. A kőépítményt Batthyány Lajos és az Aradon kivégzett tizenhárom honvédtiszt nevével feliratozott kopjafák ölelik körbe.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

A községháza falán helyezték el 1948-ban a centenárium alkalmából készített márványtáblát.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

(martonosi)
Vármegyénk régi kihalt családja, 1384. évben László főasztalnok, 1460. évben egy másik László marsall Mátyás király udvarában. 1472. évben szerepelnek néhai Demeter fiai János és Péter, továbbá néhai László leányai Hedvig, Júlia és Fruzsina s tiltakoznak a váczi káptalan előtt abonyi, paladicsi, tószegi, vezsenyi, bekenyei, sasi, kürti, kerekegyházi stb. javaiknak Soldos András és Kinizsi Pál által való elfoglalása miatt.
(O. L. N. r. a. 481. : 9. DL. 17360.)
Midőn a család utolsó férfitagjai, András és János, a XVI. század közepén elhaltak, Hegyesbor, Szurdokpüspöki stb.

(széki)
Vármegyénk ezen tekintélyes birtokos családjának emlékét Széky Mihályig (Michael '''de Zeek''') tudjuk felvinni, a ki 1445-ben mint hevesi szolgabiró müködött közre annál a beiktatásnál, melyet a budai káptalan Visontán és Karácsondon nánai Kompolt János javára teljesitett.
(O. L. D. L. 24534.)
Egyik utódát pedig, Mártont, II. Ulászló király Zwch (Szúcs) birtok határjárását illetőleg kiadott oklevelében királyi emberként nevezi meg.
(Haz. okmt. 443. l.)
A XVI.

(rapini)
Az investigationalis iratok szerint II. Ferdinandtól nyert nemeslevelet, tehát minden bizonnyal azt az armalist kapta, melyet az emlitett uralkodó 1627. évben adományozott s 1628. évben Abaujmegye Garadnán hirdetett ki.
(Csoma J. Abaujm. nem. cs. 664.)
Megyénkben Kristóf tünt fel először a XVIII. század elején. Kiváló tehetségű és szorgalmú ember volt, csaknem három évtizeden át méltó alispánja a vármegyének. Lipót királytól adományt nyert Sas és Kürth birtokokra (1735. év 111. sz. 487. jkl.), 1740.

1825. évi tanuvallomások szerint Péter és István testvérek voltak. Péternek, a ki előbb Jánosiban lakott s utóbb Nagyréven jegyző lett (+ 1776.), két fia volt, András és Péter. András (+ 1805.) fiai voltak János, Péter tiszakürti tanitó, György és István; Péteréi pedig György, János és Mihály öcsödi, majd kécskei lakos. Péter nagyrévi jegyző testvérének, István mezőtúri tiszteletesnek, fiai voltak Benjamin, Dániel és József.
A család nemessége itt kihirdetve nem volt.
(1825. évi 1336. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai.

Czímeres nemeslevelet Lipót király 1677. évi máj. 30-án adott J. Mihálynak, nejének Gonda Ilonának, fiainak Ferencznek és Jánosnak, rokonának Farkas Györgynek, nejének Jászberényi Zsuzsinak, gyermekeiknek Mihálynak, Györgynek, Ilonának, Zsuzsinak és Juditnak.
Kihirdette 1730. évben Borsodmegye. Hogy korábban ki lett-e hirdetve s ha igen, hol és mikor, erre nincs adatunk.
A család Járdánházán élt. A hevesi ág leszármazása:

Megyebeli és jászsági birtokos család, melynek nemessége productionalis pör utján 1820. évben legfelsőbb helyen is igazoltatott.
(K. K. LXIV. 368.)
A czímerlevelet III. Ferdinandtól 1653. évi decz. 18-án nyerték G. Mihály, neje Pap Katalin, fia János, leányai Erzsébet, Borbála, testvére János s ennek neje Porosz Anna a következő czímerrel: Kékben zöld alapon kardot tartó oroszlán; sisakdisz: a pajzsalak növekvőn; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Kihirdettetett 1670. évben, másolata a levéltárban.
(1670. év 98. jkl. 1816. év pp. 30.

(mihályi)
D. Benedek, neje Zsófia, gyermekei Tamás, Pál, János, Mihály és Anna 1630. évi május 10-én nyertek czímerlevelet, melyet 1630. évben Tornamegye, 1632. évben Hevesmegye hirdetett ki.
(1701. év 775. jkl. 1724. évi invest. jk.)
1699. évben Pál tábornok - Almásy Ágnes férje - karácsondi, zsadányi, cserőházi, fogacsi, tiszakürthi birtokos. 1724. évben Farkas gyöngyöstarjáni lakos.
Czímere: Kékben zöld alapon balra fordult, nyakán hátulról nyillal átlőtt hattyú; sisakdisz: a pajzsalak; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Armalisa a jászói konv.

dr. állatorvos * 1893. Mezőtúr. Oklevelét 1919-ben Bpesten szerezte, u. akkor telepedett le Mezőtúron, közben 1 1/2 évig Tiszakürtön körállatorvos volt. - A 4. husz. e. kötelékében az orosz, szerb, román fronton szolgált, arany érdemkereszt tulajd. - A helyi teniszsport fejlesztésében nagy tevékenységet fejt ki.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.