Dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke 1879-ben Jászárokszálláson született. Középiskoláit Jászberényben, egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Doktorátust 1901-ben Budapesten tett.

A földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályán működött és több törvényjavaslat előkészítésében vett részt. 1905-től az Állatorvosi főiskolán közgazdasági és szociálpolitikai előadásokat tartott. 1908-ban Németországban, Dániában és Svédországban állami megbízásból tanulmányokat tett. 1909-ben a Magyar gazdaszövetséghez osztották be, ahol a mezőgazdaság, a szövetkezetek, a terményértékesítés, a szakiskoláztatás stb. kérdéseivel foglalkozott. 1918 elején mint miniszteri osztály tanácsos megvált a miniszteriumtól, a Magyar gazdaszövetség igazgatója lett. Ugyanezen évben magántanárrá nevezték ki. Megalapította a nemzeti alapon álló földműves pártot.

A kommün alatt a tanítástól eltiltották. 1919 decemberében a Közgazdasági egyetemen a szövetkezeti politika nyilvános rendes tanára lett. 

Czettler egész világlátása a 19. század végéhez kötődött. Liberális, konzervatív nézetrendszere mélyen a katolicizmusban gyökerezett. 1920-tól kisgazdapárti programmal képviselője lett a jákóhalmi választókerületnek, ahol négyszer választották meg. 1921-ben kilépett a Független Kisgazdapártból, majd a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt alapítója, egyik vezetője lett. 1927-től a képviselőház alelnöke, 1937-től a felsőház tagja. A Magyar Érdemrend Nagykeresztje kitüntetés birtokosa. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) társelnöke, az Országos Pénzügyi Tanács, a Földteherrendező Országos Bizottság tagja volt. Az 1935-ös választáson nem nyert, ekkor Jenes Andrást (kisgazdapárti) választották meg a jákóhalmi kerületben. Azonban Czettler Jenő 1937-től a felsőház tagja volt, így a törvényhozásban 1944-ig részt vett. Parlamenti munkássága mellett saját gazdasága is volt. Virilis tagja volt Tápióság – ahol birtoka volt – és Sződ községek képviselő- testületének.

Főbb művei: Magyar mezőgazdasági szociálpolitika (Bp., 1914); A magyar gazdaszövetség és a birtokreform (Bp., 1921); Agrárkérdés és katolicizmus (Bp., 1923); A földmíves munkások aktuális kérdé- sei (Bp., 1929); Agrárpolitika (Bp.; 1932); Földbirtok-politika (Bp., 1936). A településreform, az agrárpolitika és a szociális kérdések összekapcsolása foglalkoztatta, ezt bizonyítják kötetbe válogatott tanulmányai, képviselőházi beszédei. 

Alattyán, Jánoshida, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy és Jásztelek községek díszpolgáruknak választották. 1947-ben, mint egyetemi tanár nyugdíjba vonult, semmilyen társadalmi, politikai tevékenységet nem vállalt már. 1950-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai kö- zül törölték. 1950-ben letartóztatták a már 71 éves tudóst, majd 1951-ben a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával bíróság elé állították, és elítélték több tudóstársával együtt. A büntetése 12 év börtön és vagyonelkobzás volt. A börtönben halt meg tisztázatlan körülmények között 1953 áprilisában. A 301- es parcella egyik jeltelen sírjába került. Fia, a Svájcban élő Czettler Antal (1925– 2012) történész és családja 1992-ben a Tápióságon római katolikus szertatás szerint temette el.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.

Kiss Erika: A jászsági alsójárást képviselték a parlamentben 1848-1944. In: Jászsági évkönyv, 2012.: 126-140.

A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

A népfőiskolai mozgalom jászsági kezdeményezője. Új Néplap (1993.02.03.): 7.

Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Budapest, 2014.

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935. 

Tál Gizella: Magyar tudóssorsok a XX. században. Jászkun Krónika (1995.05.05.): 9.

A szócikk elkészítésében Farády Simon Hunor működött közre Iskolai Közösségi Szolgálat keretében.