Kenéz Béla (1874-1946)

Dr. Kenéz Béla 1874. március 15-én született Szolnokon. Apja Kreutzer Balázs lakatosmester, a szolnoki Ipartestület elnöke. Kenéz Béla Szolnokon végzte el középiskolai tanulmányait, majd a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemre ment és államtudományi oklevelet szerzett 1895-ben. innen a lipcsei és a londoni egyetemre került, ahol közgazdaságtant és statisztikai tanulmányokat folytatott.

Majd a fiatal tudóst meghívták az Országos Statisztikai Hivatalhoz, ahol 1905-ig volt alkalmazásban, mint segédfogalmazó. Állami szolgálatba lépéséhez köthető névváltoztatása. 1897-ben változtatta meg családi nevét Kreutzerről Kenézre. 1903-tól a kereskedelmi minisztérium alkalmazásába került. 1905-ben miniszteri titkári kinevezést kapott. iparfejlesztési osztályának vezetője lett.  Miután 1906-ben statisztikai magántanári képesítést szerzett, 1907-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rendes tanárává nevezték ki a jogi fakultás statisztikai tanszékén. 1917-ben IV. Károly király budapesti egyetemi tanárrá nevezte ki, ahol a kisebbségjogi intézet igazgatója lett. Ebben az évben kapta meg az udvari tanácsosi címet is. A kommun idején eltiltották egy rövid időre az oktatástól. A két világháború között azonban az egyetem jog- és államtudományi kar dékáni (1927-1928), majd a rektori posztját  (1937–1938) is betöltötte.

A Szent István Akadémia 1921-ben tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémiának 1924-től lett tagja. Európa földbirtokpolitikája a háború előtt és a háború után címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját. A Magyar Statisztikai Társaság alelnökének (1929-1931), majd elnökének (1931-1935) is megválasztották. Több más szervezetben is töltött be vezető tisztséget (Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság, Magyar Külügyi Társasás, Magyar Revíziós Liga, Országos Felsőoktatási Tanács, Országos Statisztikai Tanács). 1931-ben Corvin-koszorút kapott.

Szolnok

A közéletben Kolozsváron, majd szülővárosában mérette meg magát. 1914-ben szerepe volt az Erdélyi Szövetség megalakulásában. 1920, 1922 1925, 1927-ben Szolnok országgyűlési képviselőjévé választották az Országos Kisgazda- és Földművespárt, majd pedig a Nemzeti Egységpárt tagjaként. A földreformtörvények kormányoldali referense volt. A NEP-nek 1931-ben társelnöke is volt. A Károlyi Gyula kormány kereskedelem ügyi minisztere volt (1931-1932). A ipari nyersanyagszükséglet biztosítását tekintette fő feladatának. Nevéhez fűződik a magyarországi szénkitermelés védelmét célzó szénrendelet. 1932 tavaszán Szolnok díszpolgárává választották. Magyar királiy titkos tanácsosi címet kapott 1936-ban. 1946. április 1-jén hunyt el Budapesten.

Szolnok

Sírja a szolnoki temetőben található. 2005-ben a városi önkormányzat márványtáblát helyezett el Kenéz Béla emlékére a Kreutzer (Kenéz) család síremlékén.

Szolnok

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.

A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Budapest, 2014.

Szolnoki fejek. Szolnok, 1928.

A szócikk elkészítésében Farády Simon Hunor működött közre Iskolai Közösségi Szolgálat keretében.