Zsigmond Ferenc 1883. március 6-án született Kunhegyesen született. Szülei a Háromszékről származó Zsigmond Ferenc postamester és Apostol Eszter, aki tősgyökeres kunhegyesi családból származott.  Elemi iskolai tanulmányait Kunhegyesen végzte. 1893-ban a Mezőtúri református főgimnáziumba került, ahol már kitűnt irodalmi érkezéseivel. Innen Kolozsvárra került egyetemre. Karcagon (1906-1922), majd Debrecenben (1922-1934) középiskolai tanárként dolgozott. Emellett 1923-tól magántanár volt a debreceni Tudományegyetemen, ahol 1930-tól már címzetes rendkívüli tanári kinevezést kapott. Tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak, majd 1911-től alapító tagja a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. A társaság folyóiratában, az Irodalomtörténetben jelentek meg tanulmányai. 1925-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1943-ban pedig rendes tagja. 1934 tavaszán a minisztérium nyugdíjazta. Budapestre költözött, majd 1942-ben, a háború alatt, Kunhegyesre tért vissza. 1946-ban az újonnan megszervezett Paraszt Dolgozók Gimnáziumának irodalom tanára volt 1949. július 20-ig, amikor is önkezével vetett véget életének. Tettének oka látásának romlása volt, amiért úgy érezte nincs értelme az életének. Szülővárosában lett eltemetve.

Forrás:

Zsigmond Ferenc (1883-1949) nagykunsági tanár, irodalomtörténész, akadémikus emlékére. Kunhegyes, 2009.