A 20. század elején épült a Kunmadaras határában álló kúria. A Hatházimajor nevét a tulajdonos családról kapta. Az államosítás után a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet hasznosította az épületet. 2000-ben újra magántulajdonba került az épület.
A szabadon álló, földszintes épület téglalap alaprajzú. Ablakai egyenes záródásúak, széleit armírozás díszíti. A főhomlokzat és a hátsó homlokzat kiképzése megegyezik. A két szélen oldalrizalitok lépnek ki a fal síkjából. Az oldalrizalitok között tornác húzódik, amelyet faoszlopok tartanak. Az oldalhomlokzatok 1+2+1 osztásúak.

1911 és 1925 között épülhetett a Báthy család kétpói kúriája. Az épület az államosítást követően a termelőszövetkezethez került. Tsz irodákat és műhelyeket rendeztek be a kúria falai között. Az 1960-as években általános iskolások számára kollégiumot alakítottak ki az épületben. Az 1980-as években a megszűnő diákotthont táborhelyként üzemelték, majd egy ideig munkásszállás is volt.
A szabadon álló, földszintes kúria téglalap alaprajzú volt. Napjainkban a bővítmények miatt T-alaprajzú. Az épület homlokzatait az idők folyamán teljesen átalakították. Eredeti díszítései eltűntek.

A II. katonai felmérés idején a taktaharkányi báró Harkányi család pusztakengyeli majorja már meg volt. Az államosítás után a termelőszövetkezet kezelésébe került a kúria. Irodákat és filmszínházat rendeztek be a falai között. Jelenleg a Dózsa Termelő Szövetkezet irodái működnek a magántulajdonba került épületben.

A napjainkban lakóházként funkcionáló külterületi épület a helyi hagyomány szerint eredetileg a nagybányai Horthy család kúriájának épült. A ház a kor stílusjegyei alapján a két világháború között alakíthatták át népiskolává.
A szabadon álló, földszintes épület L-alaprajzú. Homlokzatain napjainkban néhány szecessziós jellegű díszítőelem még látható. A homlokzatokat átalakították. Az eredeti nyílászárókat kicserélték. A jobb szélen rizalit lép ki a falsíkból. A rizalit felett faltükörrel díszített oromzat.

Forrás:
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.

Az utcasorban álló kúriát (Kossuth Lajos út 7.) a 19. század második felében emeltette Balogh család. A 20.század első felében Balogh János földbirtokos majorsága a kúriától távolabb, a település szélén terült el. Az államosítást követően, 1948 végén a kúria a Táncsics Termelőszövetkezet kezelésébe került. 1975-ben a Lenin Termelőszövetkezet irodái működtek az épület falai között. A rendszerváltozás után a Jászkiséri Agröszöv Zrt. tulajdonába került a kúria.

Az utcasorban álló kúriát a 19. század második felében építette a Rónay család. Radnay Béla főjegyző az 1930-as években Schwarz Jakab nagykereskedőnek adta el az épületet. Az államosítást követően a DÉFOSZ irodáit helyezték el az épületben. 1960 óta pedig a település bölcsődéjének ad otthont az egykori kúria.

A Küry család a 19 és 20. század fordulóján építette utcasorban álló kúriáját (Fő út 10.) Jászkiséren. A rezidencia később Bélik Gusztáv őrnagy tulajdonába került, aki dr. Küry Andor főmérnök egyik lányát, Margitot vette feleségül. A kúriát ezért a helybeliek "őrnagyházként" emlegetik. Az államosítás után az épületben pártházat rendeztek be. A rendszerváltozást követően is irodaházként hasznosítja az épületet az önkormányzat.

Forrás:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 6-7. köt. Budapest, 2005.

A 19. század elején a zendrei és gereandai Hegedűs család még csak bérelt földekkel rendelkezett a település környékén. A jászkisér-szellőháti kúriát dr. Hegedűs Kálmán építtette 1883 után. A historizáló stílusú rezidencia ugyanis nem szerepel a III. katonai felmérésen. Az államosítást követően 1952-ben a Hegedűsmajort a Pusztakürti, majd az összevonások után a Szellőháti, utóbb a Jászsági Állami Gazdaság kezelésébe került.

A kúriát frivaldi Friedvalszky Ferenc (1878-1945) polgármester emeltette az 1890-es években. Az Ady Enre út 23. szám alatt álló kertes villában lakott 1927 és 1936 között, majd 1946-tól haláláig veje, Pászthóy Artúr (1889-1950) ezredes, a magyar királyi testőrség utolsó gyalogos parancsnoka. Az államosítás után lakásokat alakított ki az épületben a városi tanács.

A nemes aranyosmaróti és románfalvi Farkas család a 18. század közepe táján költözött Jászberénybe. A kúriát Farkas János főbíró-polgármester emeltette az 1850-es években. A romantikus stílusú rezidenciát 1870-es években a nemes Koller család vásárolta meg, miután Farkas János Debrecenbe költözött. 1913 őszén a Koller család vendége volt Ady Endre (1877-1919).