A szolnoki Balogh család 1943 és 1944 között építtette a kúriát, akik bérlőként kerültek Csataszögre. 1925-ben Balogh Gyula szolnoki lakosnak 632 katasztrális holdnyi saját földje volt.

A Besenyszög-Papföld területén álló kúria - a felújításkor előkerült téglák tanúsáag szerint - 1827 és 1828 között épült. A kúria  19. század végén került a felsőgyőri Nagy család tulajdonába. A legtöbb majorsági épület a kúria mellett volt, melynek parkja egészen a Millérig húzódott. Nyugalomba vonulása után itt gazdálkodott felsőgyőri Nagy Sándor főjegyző 1913-tó. 1925-ben 305 katasztrális holdnyi földbirtokkal rendelkezett Besenyszög határában.

A historizáló stílusú kúria 1890 és 1895 között épült. Építtetője Gecse Árpád (1900-1990) festőművész édesapja, Gecse István földbirtokos volt. Gecse Árpád a kúria mellé egy műteremlakást is emeltetett a két világháború között.  A kúria egy részét pedig tájmúzeumnak rendezte be. A 2. világháborúban német, majd szovjet tiszteket szállásoltak be a lakóépületben. 1948-ban államosították a kúriát, amelyet hamarosan visszakapott a Gecse család.

A Göttmajorban (régebben Kunhalom) területén álló műemlék kúria. A kései historizáló stílusú, romatikus formaelemeket is tartalmazó kúriát Gött Zoltán  építette 1920 körül. Az államosítás után a Petőfi Termelőszövetkezet irodáit rendezték be a kúriában, a majorban pedig a gazdasági központot alakították ki. 

A Fő úton álló népies barokk kúriát Borbély Sámuel építette fel 1750 és 1756 között. A kúriát a 19. század első felében átalakíthatták. A 2. világháború után államosították az épületet, amely a helyi termelőszövetkezet gondozásába került át. 1952-ben az általános iskola kapott benne helyet, amely az épület átalakítását hozta. 1990-ben az iskola új épületbe költözött. Az önkormányzat egy magánszemély részére értékesítette az egykori kúriát, amely jelenleg lakatlan. A kúriához tartozó park és gyümölcsös kert területét felparcellázták és beépítették.

Mezőtúr-Pusztabánrévén áll az 1936-ban emelet műemlék kúria, amelyet Lelbach Irén építetett. 1930 vásárolta meg a birtokot, miután második házassága megromlott Habsburg Albrecht főherceggel. Innen ered a kastély helyi elnevezése is: Hercegasszony- vagy Albrecht-kastélynak (Hercegasszony útja, Tanya u. 2.). A birtok korábbi tulajdonosának neve nem ismert. A földbirtokosnő korábbi roglaticai (Bács-Bodrog vármegye) kúriájának mintájára emeltette itteni kastélyát, amelynek architektúrája kései historizáló, barokk és klasszicista formaelemeket is tartalmaz.

A népies klasszicista kúriát nagykállói Kállay Péter főszolgabíró emeltette 1821-ben. A nagykállói Kállay családtól, akik kiterjedt birtokkal rendelkeztek a település határában, drághszéli Bolváry Antal Mezőtúr polgármestere (1878-1885) vásárolta meg a kúriát 1893 előtt. Az államosítás után zeneiskolát helyeztek el a épületben. 2003-ban a kúriát felújították, és 2004 végén a Túri Fazekas Múzeum költözött a kúria falai közé.

A Kálvin téren álló kúria épület klasszista sítlusban épült 1830 körül Földszintes elrendezésű épület. Főhomlokzatát öt-öt pilléres tornác és négy oszlopos portikusz díszíti, mely négylépcsős lábazaton nyugszik. A hátsó homlokzata egyszerűbb. Az épület közepén kiugró rizalit 3 ablaka fölött attika látható. Az épület tetőzete hódfarkú cseréppel borított nyeregtető, két végén kontyolt fedélszélek. A portikusz felett bádogozás található. A kúria teljes egészében alápincézett. A pince födéme pillérekkel alátámasztott csehsüveg boltmezőkből áll.

A Damjanich utcában található klasszicista lakóépület 1820 körül épült. Beöthy Miklós közbirtokos, királyi táblai ülnök építette egy gyöngyösi építésszel. A ház alaprajza a klasszicista kúriák beosztását követte. Az utcafrontra három nagyobb lakószoba, a hátsó traktusban pedig két kisebb szoba és a kiszolgáló helyiségek kerültek. Az épület bejárata a kert felé néző négy dór oszlopos tornácról nyílt. A kúria alatt dongaboltozatos, háromszakaszos pince is helyet kapott. A főhomlokzat 1-2-1 tengelyű.

A kúriát Kemény Imre miniszteri tanácsos építtette 1923–24-ben historizáló stílusban Paulik Ágoston építész tervei alapján. Kemény a hagyomány szerint felesége, Kövér Ilona révén került Tiszafüredre, a Kövér famíliának ettől a kúriától nem messze állt egykor a kúriája. A visszaemlékezések szerint Kemény Imre miniszteri tanácsos 600 katasztrális holdas birtokon gazdálkodott, a gazdacímtárak azonban nem tüntették fel őt tiszafüredi birtokosként, és a környékbeli településeken sem voltak földjei.