A lászlófalvi Eördögh család egyik ága a redempció után után költözött Jászberénybe. A családnak több háza is volt Jászberényben. A klasszicista stílusú kúriát Eördögh András építette 1848-ban Koczka József építőmesterrel. A rezidenciát egyik fia Eördögh Oszkár (1857-1938) tisztiorvos, kórházigazgató örökölte.

Utassy család régi jászapáti nemesi család volt. Utassy Imre földbirtokos historizáló stílusú kúriája 1910 körül épült. 1912-ben meghalt, és özvegye Horváth Franciska lakta a kúriát és gazdálkodott a birtokon. Az 1940-es évek második felében államosított épületben a termelőszövetkezet irodája kapott helyet. 1980-ban munkásszállót alakítottak ki az egykori kúriában. A rendszerváltást követően magántulajdonba került. De tulajdonosa nem hasznosította, jelenleg üresen áll.

A Horváth család házasság révén szerezett birtokot Jászapátin, amikor Horváth Gábor feleségül vette makfalvi Dósa Petronellát. A család kúriája 1902-ben épült historizáló stílusban. Horváth Gábornak Jászjákóhalmán is volt majorsága. Ott égették ki a kúria építésekor a HG-monogrammos téglákat. Halála után fiatalabb fia, Horváth Miklós örökölte az "öreg kúriát" (István király út 34.).

Özvegy Borbás Istvánné Horváth Terézia 1920 körül építette fel kúriáját a testvérbátyja által örökölt régebbi családi kúria melletti házhelyen. Az új ház és a régi kúria homlokzati architektúrája nagyion hasonló. Fennmaradt a tervező kőművesmesterek neve is. Az épületete Üveges Mihály és fia, Üveges József. Az asztalosmunkákat Tajti Miklós végezte.  A 2. világháború idején német, majd orosz katonai paramcsnokság működött a kúria falai között. Az államosítás után a gimnázium kollégiuma működöt az épületben 2000-ig. A kúria napjainkban üresen áll.

Forrás:

A Dósa család a századok folyamán több kúriát is emeltetett Jászapátin, amelyek közül már csak egy áll. Ezt Dósa János építette a 20. század elején. Fia, Dósa Dezső 1932-es halála után a birtokot Dósa Anna és férje szatmári Katona Antal örökölte. A kúriát a 2. világháború után államosították. Napjainkban a Városi Sportegyesület öltözőként és kiszolgáló épületként használja az egykori lakóházat.

A Keszlerffy család kúriája a 19. század végén épület fel. A historizáló stílusú épületen romantikus villaépítészeti stílusjegyeket is megfigyelhetünk. 1920-as évek elején a Szobotka Dezső vásárolta meg a kúriát. Az államosítás után a cipőgyár kezelésébe került a kúria. A park egy részét pedig felparcellázták.

A Magyary-Kossa család bánhalmi rezidenciájának magja Magyary-Kossa István nevéhez fűzödik, aki 1855-ben vette feleségül nagybányai Horthy Jolánt. Ezután fogott a kúria építésébe. Az államosítást követően értelmi fogyatékos betegek számára otthont hoztak létre az épületben. A bánhalmai intézmény napjainkban a Fenyves Otthon nevet viseli, és továbbra is értelmi és más fogyatékosságban szenvedő felnőtt betegek ápolást végzi.

A kúriát a 19. század elején kisszeniczei Szeniczey család építtette klasszicista stílusban. Szeniczey famíiliától  a Bolzákhoz került, amikor gróf Bolza Géza feleségül vette Szeniczey Ilonát 1894-ben. A Bolza család kenderesi kúriája 1918-ban paczolai báró Hellenbach Gottfried tulajdona lett Bolza Mária Klárávalkötött házasság révén. A Hellenbach-kúria az államosítást követően pártháznak adott otthont. Később kultúrházat, majd szolgálati lakásokat alaktottak ki benne.

Hebrony Kálmán plébános az 1900-as évek elején volt Jászfényszaru plébánosa. Ő volt a kastély építettője. Az épület a 2. világháború után iskolaként működött.

Az 1910-es években emelet szecesszisó stílusú kúriát Rimóczy Pál polgári származású földbirtokos építette. Az államosítás után a kúriát a MKP helyi szervezetének adott otthont. Az 1960-as években a Béke Termelőszövetkezet használta az ingatlant. A szövetkezet jelentős átalakításokat végeztetett az épületen. A rendszerváltozást követően a helyi önkormányzat vásárolta meg a kúriát és a Jászfényszarui Teleház működik a falai között.